Évközi 33. vasárnap
Bevezetés
Közeledik a liturgikus év vége. Az Igeliturgia olvasmányai a végső dolgokra utaló részleteket közölnek velünk. Az évközi harmincharmadik vasárnapon az evangéliumi perikópában mintegy ráhangolódunk az egyházi év lezárására, hiszen a világ végéről, a végső dolgokról kapunk tanítást Jézustól. Hogyan nézzük mi ezeket a Jézus által felsorolt véget megelőző jelenségeket?
Kirie litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg nekünk, hogy a véget megelőző jeleket nem olvassuk
mindig helyesen. Uram irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg nekünk, hogy e jelek nem eredményezik
életutunk kiigazítását. Krisztus kegyelemezz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem voltunk mindig kellően állhatatosak a hitben. Uram irgalmazz!
Evangélium után
„Kő kövön nem marad, mindent
lerombolnak.” Jézusnak a jeruzsálemi templom totális pusztulását megjövendölő
szavai minden bizonnyal sokkolóan hatottak tanítványaira,
Olyan ez, mintha egy római
zarándoklaton a Szent Péter bazilika mérhetetlen értékeiben elmerülő hívőt
szólítaná meg egy hang: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok,
kő kövön nem marad.” El tudjuk képzelni, micsoda rémületet váltana ki az ezt
hallóból.
A templomépület ugyanis hatalmas
kövekből épült, mely az örökkévalóságot jelképezte az apostolok szemében.
Amennyi ma e falból látszik,
ugyanannyi van mélyen folytatólagosan a föld alatt.
A templombelsőt mindenütt
faragott díszes libanoni cédrussal, arany és ezüst díszekkel, fogadalmi
ajándékokkal borították. Belül egy négyzetcentiméternyi követ nem lehetett
látni. A tanítványok, – mint minden zsidó ember – hihetetlen büszkeséggel nézte
a templomot. Jézus mégis azt mondja nekik: kő kövön nem marad itt. Elképzelhetjük
tanítványainak elképedését. Zsidó fülnek megdöbbentően hangzik. Alig érthető.
Szinte világomlást jelent.
Egyszóval lehetetlennek tűnt a
jeruzsálemi templom pusztulása. De egy korabeli zsidó történetíró – Josephus
Flavius – könyvéből tudjuk, hogy a jövendölés néhány évtized múlva
bekövetkezett. 70-ben Jeruzsálemet a római hadsereg hihetetlen kegyetlenséggel elpusztította.
A templomba menekülők ezreinek az életét oltották ki az égő templom rájuk
zuhanó hatalmas kövei. S patakokban folyt a szemtanú szerint a templom lépcsőin
az emberi vér. Valóban kő kövön nem maradt.
Az apostolok kérik Jézust,
mondja meg, mikor lesz ez, és milyen előjelei lesznek. Jézus kitér a válaszadás
elől. De Jeruzsálem pusztulásának előjeleiként háborúkról, éhínségről,
földrengésről és ragályos betegségekről szól.
Ezek is bekövetkeztek Jézus
halála után nem sokkal. Az I. sz. közepe táján a Római Birodalomban mindenfelé
háborúk voltak; számos földrengés pusztított Kis-Ázsiában és a görög szigeteken;
Rómában a pestis 30 ezer áldozatot követelt; Palesztinában 45 körül éhínség
volt. Jézus a keresztények üldözéséről is jövendölt, s tudjuk, ez is bekövetkezett.
Jeruzsálem pusztulása így lett
a keresztény világban a világvég előképe.
Hiszen az óta is se szeri, se
száma a szünet nélküli töménytelen sok, egyre kegyetlenebb háborúnak.
Se szeri, se száma a természeti
katasztrófáknak. Földrengéseknek, vulkánkitöréseknek, hurrikánoknak,
tájfunoknak, orkánoknak, szökőáraknak, özönvízszerű áradásoknak, ipari
katasztrófáknak, tengeri olajkutak okozta katasztrófáknak.
És mennyi a Napban és Holdban,
a csak távcsövekkel megfigyelhető katasztrófa, és még sokszorosabban a
csillagok világában, a világűrben.
És mennyi a demokrácia és
szabadság exportálásával okozta káosz következtében fellépő testvérháború,
etnikai és vallási üldözés.
Naponta ölik a katolikusokat. Ahogy
Jézus mondotta: gyűlölni, üldözni fognak benneteket miattam. Gyűlölik is, és
üldözik is a Benne hívőket valahol, szinte naponta.
És mennyi, az embereket hamis
eledellel etető jövendölés. Főleg a világvéggel, annak idejével kapcsolatban.
Ha mégsem következik be, akkor újat találnak ki. Miért? Mert vezetőik ebből
élnek. Az emberek meg hiszékenyek. Szeretnek rendkívüli dolgokról hallani.
Mit mond Jézus ezekről a jövendő
mondókról?
„Ne higgyetek nekik! Ne kövessétek
őket!”
Jézus nem szorongást akar kiváltani
bennünk. Hát akkor mit?
Jézus nem ijesztgetni akar a
világ végével, hanem mintegy „távcsövet” ad a kezünkbe, hogy távolabbra és
lássunk. A földi láthatáron túlra is tekintsünk.
Jézus azt akarja, hogy vegyük
észre ezeket a világvége előtti mai jelenségeket, jelzéseket. S tudjuk ezeket helyesen
olvasni. S a helyes olvasás Istenhez térést, hitben való állhatatosságot
eredményezzen.
Mert Urunk Jézus Krisztus
szavai szerint, aki mindvégig állhatatos marad a hitben, az üdvözül.
Ámen.
