Nagy szent Albert püspök,
egyháztanító
Az
Anyaszentegyház "Nagy" melléknévvel, és mint egyháztanítót
"Doctor universalis" címmel említi. 1193-ban született a Duna
melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában
végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására
1223-ban belépett a domonkos rendbe.
1228-tól
Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben
Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe
is.. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi
püspökké nevezte ki. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat
hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított. 1280. november 15-én
halt meg.
A
középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Eredeti
gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.
Méltán
alkalmazzuk rá a Szentírás szavait:
Szólásra
nyitotta ajkát az Egyházban,
a
Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr,
a
dicsőség ruháját adta reá.
