Az élet kenyere
Az élet kenyeréről szóló beszéd mai
részében Jézus arról tanít, hogy ő az élet kenyere. Ezt mondja: „Én vagyok az
élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem
szomjazik soha” (Jn 6,35).
Az örök élethez nem elegendő megismerni
őt, hanem szükséges az is, hogy vele éljünk, belőle táplálkozzunk. Az üdvösség
azoknak lesz osztályrésze, aki hiszi, hogy Jézus Krisztus valóban az Isten fia
és a mennyei Atya küldötte.
Az üdvösség azé, aki hittel vallja, hogy
az Oltáriszentségben valóságosan jelen van az Úr Jézus, és rendszeresen él
azzal a csodálatos lehetőséggel, hogy az Úr Testével táplálja lelkét.
Valahányszor magamhoz veszem az ő Testét a szentáldozásban, kifejezem a vele
való egységemet, ugyanakkor jelenvaló válik az Egyházzal való egységem is,
valamint hogy vállalom a közösséget mindazokkal, akik Krisztus Testével
táplálkoznak.
Ezt követően Jézus a benne hívőkről és a
hitetlenekről beszél. Jézus megismerése ugyan minden ember számára megadatik,
de a hit nem. Az örök életre csak az juthat el, aki hisz Jézusban, s aki az ő
Testével táplálkozik. És szeretetének jeleként magához veszi e kenyeret.
HIS
