A Jézus által választott tizenkettő útra
küldéséről olvashatunk a mai evangéliumban. Most először tapasztalhatják meg,
hogy milyen Mesterük küldetésében járni, mit jelent, hogy valóban apostolok,
azaz küldöttek. A jelenet világossá teszi számunkra, hogy a küldetést Jézustól
kapják. Nem ők a kezdeményezők, akik saját elgondolásból elindulnak, hanem
attól kapnak megbízást a tanításra és gyógyításra, akit már jó ideje ismernek
és akivel megosztották életüket. Tanúságtételüket, tanításukat éppen az teszi
hitelessé, hogy ismerik azt és maguk is annak követői, akinek küldetésében most
elindulnak.
Jézus nagyon szigorú, amikor konkrét
utasításokat ad nekik, tanító útjukra semmit sem vihetnek magukkal.
Gondolhatnánk, hogy ez félelmet vagy bizonytalanságot ébreszt bennük, de talán
éppen az ellenkezője igaz. A küldöttek már indulásukkor megérzik és aztán útjuk
során meg is tapasztalják, hogy valóban nincs szükségük semmire, hanem elég
számukra az az erő, amit Jézustól kapnak. Ennek birtokában képesek kiűzni a
gonosz lelkeket és meggyógyítani a betegeket. Jézus szolgálata, amelyet Isten
országa terjedéséért végez, a küldöttek szolgálata által kiszélesedik, egyre
többekhez jut el az ország örömhíre.
Az egykori küldöttek bizalma és
engedelmessége az Úr iránt például szolgál azoknak, akik a későbbi időkben az
igehirdetés, az evangélium terjedésének szolgálatát vállalják.
H.I.S
