A
japán vértanúk
Japán evangelizációját Xavéri Szent Ferenc
indította el 1549 és 1552 között. Néhány évtizeddel később a születőben lévő
japán egyház tagjainak kegyetlen üldözésben volt része.
Az első vértanúk között volt Miki Szent
Pál és – egyes források szerint 26, mások szerint 40 – vértanútársát. Pál
Japánban született 1564 és 1566 között. A Jézus Társaságába lépve, eredményesen
hirdette az evangéliumot. Még a keresztről is hirdette, hogy Krisztuson kívül
nincs másban üdvösség.
1593-ban a Fülöp-szigetekről, Manilából
ferencesek érkeztek Japánba, akik nyíltan hirdették az evangéliumot; két
konventet és kórházakat is alapítottak. 1596 decemberében, az üldözések
elhatalmasodásával tartóztatták le a későbbi vératúkat: volt köztük pap és
világi, európai misszionárius, tizennégy japán bennszülött és három ministráns
gyermek. Hatan spanyol ferencesek voltak, hárman japán jezsuiták.
A huszonnégy elítéltet megkínozták: bal
fülüket levágták, vérrel mázolták be arcukat, s így vezették őket,
megcsúfolásul, Nagaszaki felé. Február 5-én Nagaszakiban, a kikötő előtti
dombon az egész városnak szánt látványosság volt a kivégzés.
Az első távol-keleti szenteket 1862.
június 8-án kanonizálta IX. Piusz pápa. Vértanúságuk napja február 5. Mivel
ezen a napon Szent Ágota vértanú szűz ünnepe van, február 6-án ünnepeljük őket.
Az üldözés újabb hulláma a XVII. század
elején kezdődött, amikor a keresztények száma Japánban már elérte a 400 ezret.
Több ezren szenvedtek vértanúhalált. Valamennyi japán mártírról megemlékeztek
2007 novemberében Nagaszakiban, a 187
japán vértanú boldoggá avatásán.
