KERESZTES
SZENT JÁNOS
1542 táján született Fontiverosban
(Spanyolország). Apja korán meghalt, anyja nehezen tudta nevelni. Szakmát nem
tudott tanulni, gyenge és ügyetlen volt. Tanulni szeretett volna, erre
adottsága is volt. Az elemi ismeretek megtanulására szegények intézetébe
került, Itt sokat és átszellemülten ministrált, ami megtetszett egy gazdag
úrnak. Ez a gazdag úr alkalmazta a 13 éves gyereket, aki aztán szerény
fizetéséből így tudott már tanulni.
Szorgalmasan dolgozott, tanult és
vezekelt. Egyre világosabban megérlelődött benne a gondolat, hogy szerzetes
lesz. Karmelita szerzetes lett 1563-ban, itt is kitartóan tanult, majd a Rend
parancsára Salamancába ment tanulni: hittudományt és bölcseletet. 1567-ben
pappá szentelték - megint csak parancsra, ő erre méltatlannak érezte magát.
Misztikus élményekben gazdag életet élt.
Sokat szenvedett betegség, megnemértés miatt.
Avilai Szent Teréz munkatársa volt,
1568-ban elsőnek csatlakozott a megreformált, sarutlan rendhez, vagyis az
új-lazaságokat tagadó, szegény és kemény életet vállalta. Nagyon kemény
vezekléssel és imával éltek ezek a sarutlanok. Ekkor vette fel új szerzetesi
nevét: Keresztes…, vagyis Keresztről nevezett…
A sarus karmeliták testi erőszakkal
akarták a reformokról lebeszélni, elfogták, bezárták, lelkileg gyötörték, meg
is vesszőzték. Misézni sem engedték, ezért megszökött a rabságból. A sarutlan
karmelita apácák a klauzúrájukban rejtették el. Jóakarói segítségével aztán
Andalúziába mehetett egyik rendházukba.
Súlyos beteg lett. Halála 1591. december
14-én csendes és nyugodt elmúlás volt, sírjához azonnal megindult a
zarándoklás, a nép szentnek tartotta.
