Fasani Szent
Ferenc Antal
A dél-itáliai Apulia Lucera városában
született szegény szülőktől. 14 éves korában lépett be a minorita rendbe. A
teológiai tanulmányokat Assisiben végezte, a közeli San Quirico-ban szentelték
pappá.
Lelkipásztori helye Lucera lett, ahol 35
éven át apostolkodott. Kiváló szónoki képességgel és magas teológiai
képzettséggel rendelkezett. Rómában elnyerte a Magister Theologiae címet, ezért
élete végéig „Padre Maestro” néven szólították. Igen sok embert vezetett a bűn
útjáról az erényes életre. Naponként órák hosszat ült a gyóntatószékben. A
püspök a börtönlelkészi feladatot is rábízta.
A foglyoknak nemcsak lelki vigasza, de
anyagi támasza is volt. Szívén viselte a szegények sorsát. Ha egy hiányos
öltözetű megjelent a kolostorban, végigjárta a cellákat, ki tud egy ruhadarabot
nélkülözni.
A betegeket szorgalmasan látogatta. A
Harmadik Rend helyi közösségét igazi evangéliumi szellemre vezette.
Ekkora buzgalma ellenére voltak irigyei,
akik rávették tartományfőnökét, hogy helyezze el. Száműzetése nem tartott
sokáig, a rendi generális hamar visszahelyezte Lucerába. Utána régi jóbarátja,
Antonio Lucci a tartományfőnök, kijárta a generálisnál, hogy Ferenc Antal
legyen az utóda (1720).
Három évig volt tartományfőnök, ezalatt az
idő alatt a Sant Angelo tartomány nagy lelki megújuláson ment át. Utána
novíciusmester lett, majd gvardián. Nagy Mária-tisztelő volt. A Szeplőtelen
Fogantatás tiszteletének apostola. Hét, a Mária-ünnepekre előkészítő kilencedet
is írt.
A szakadatlan munka, a sok önmegtagadás és
imádságos virrasztás felőrölte erejét. 1742. nov. 29-én halt meg - az érte
imádkozó rendtársai körében. A lucerai Szent Ferenc templomban temették el.
XII. Piusz 1951-ben boldoggá, II. János
Pál 1986-ban szentté avatta. Emléknapja nov. 27-én van.
