A Jerikói vak

A Jerikói vak

Jerikó a világ egyik legősebb városa volt, Jeruzsálemtől északkeletre, karavánok és kereskedők állomáshelye volt a Jordán gázlójánál.

A vak Bartímeus esete könnyen lehetne a mi esetünk is. Környezete csitítása ellenére nem hagyta magát, és kérte Jézus segítségét. Jézus azonban megfordítja az esemény menetét, azokat bízza meg Bartímeus megszólítására, akik korábban el akarták hallgattatni.

Velünk is könnyen megtörténhet, hogy környezetünk belénk folytja a szót. Ilyenkor úgy érezzük igazságtalanul jártak el velünk. Jézus azonban nem hagy szótlanul minket, hanem megengedi, hogy elmondjuk neki panaszainkat, bajainkat

A főszereplő Bartímeus, aki nem hallgat környezetére, hanem folyamatosan kitart hitében. Imádsága a kérő imádság egyik legszebb példája. Olyat kér Istentől, amit tudja, hogy biztosan meg tud tenni. Vajon a mi kérő imádságaink hitből fakadnak, megegyeznek Isten akaratával?

Bartímeus nem úgy járt el, mint Bertold Brecht gyámoltalan gyerkőce, akitől ellopták a mozijegy árának felét és nem kiabált, csak lehorgasztotta fejét, magába zárkózott és tétlenül várta a segítséget. Végül azt is elvették tőle, amilye volt: a jegy árának másik felét.

Neki utolsó erejét összeszedve még hangosabban kellett volna kiabálnia és toporzékolnia ahhoz, hogy jogorvoslásban részesülhessön. Itt érvényes az a mondás, hogy néma gyermeknek az anyja se érti a szavát.

Ha így jár el, Bartímeushoz hasonlít, aki Brecht gyámoltalan gyerkőcével ellentétben valóban hangosan kiabált és orvoslást nyert. Bartímeus kiabált és összeszedte minden erejét. Segítségért esdekelt, de nemcsak úgy általában. Jézustól, Dávid fiától várt orvoslást, gyógyulást, üdvösséget és segítséget: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam”.

Hatalmi kérdések

A hatalmi kérdések nem csak a mai embert foglalkoztatják, hanem az apostolokat is foglalkoztatta. Az evangélista azzal igyekezett az apostolok felelősségét csökkenteni ebben a kérdésben, hogy nem a két testvér, Jakab és János tették fel Jézusnak a kérdést, hanem az édesanyjuk képviselte őket: „Intézd úgy – felelte –, hogy két fiam közül az egyik jobbod, a másik balod felől üljön országodban”

Ez a merésznek mondható kérés nagyon is emberi gondolkodást fejezett ki. Ugyanakkor összetévesztette Isten országát valamilyen földi kormányzással.

Isten országában azonban másak a viszonyok, mint a világban létező hatalmi megkülönböztetések, alá – és fölérendelések. Isten országában egység van az emberek között, egység Istenben.

 Jézus kérése megfelel az ősegyházi gyakorlatnak, miszerint a hitújoncokat, a megkeresztelésre jelentkezőket is megkérdezték: „ki tudjátok-e inni azt a kelyhet, amelyet én iszom (Jézus ivott)?” Erre a kérdésre adott válasznak meggyőződéből kellett származnia. Máskülönben nem vették fel az illetőt a közösségbe, vagy nem bízták meg komolyabb feladatokkal.

Jézussal uralkodni nem hatalmi pozíciónak a megszerzését, jelenti, hanem Vele együtt vállalni a nehézségeket, a kihívásokat. Isten országa nem a földi jólétnek egy utópista előképe, hanem a szeretetnek a győzelme minden más igyekvés, hatalmi érdekszövetség felett.

Az apostolok később megértették, hogy nem rájuk tartozik, hogy ki melyik helyre fog kerülni Isten országában. Küldetésük elsősorban Krisztus evangéliumának hirdetése a felvállalt nehézségek mellett. Krisztussal azonosulni, azaz szenvedni Vele és Érte, részesülni a keresztjében, és alkalom adtán tanúságot tenni róla még életük árán is.

Százannyit

Mivel az apostolok is emberek voltak, nagyon érdekelte őket, hogy milyen jutalmat kapnak azért, mert mindent elhagytak Jézusért. Ennek a kérdésnek, ha őszinték vagyunk önmagunkkal szemben, akkor nagyon is üzleti íze van. Egy kicsit hasonlít a “mit adok helyébe, mit kapok?” kérdéshez.

Jézus azonban nem botránkozott meg ezen a kérdésen, hiszen tudta mi lakozik az emberben. Aki mindenét elhagyta Jézusért, az nem fog csalódni. Jézus nem földi kincseket ígért cserébe, hanem elsősorban emberi és krisztusi kapcsolatokra térítette az apostolok figyelmét. A krisztusi közösség minden kincsnél a legnagyobb, mert az ember őszinte barátokra, sőt testvérekre talál benne.

Sikerorientált világunkban az embereket a jutalom és a kereset nagysága érdekli. Sokan munkahelyüket a fizetés nagysága szerint választják ki. Nem számít, hogy mennyire segíti a munkahely az egyént lelki életének előrehaladásában, hanem hogy mennyivel tud többet keresni másoknál.

A munkahelyi versengés, és a teljesítménykényszer sokakat kiégéshez vezetnek. A főnökök gyakran ökörhajcsár módjára viselkednek alkalmazottaikkal. A munkások pedig gyakran munkahelyi terrornak vannak kitéve. Kérdés, hogy milyen módon tudja az illető munkás felhasználni a mobbing-ot (munkahelyi terror) saját életének a javára?

Két lehetősége van az illetőnek, vagy megszokja a munkaviszonyt, és elfogadja a munkatársait, vagy más munkához lát. Jézus nem céget akart létesíteni, hanem szeretetközösséget. Ennek a műnek lehetünk a munkatársai, ha képesek leszünk szabaddá tenni magunkat mindenféle kényszertől és haszontól.

Szentháromság 2018

Szentháromság 2018

Bevezetés

Az Anyaszentegyház ma a Szentháromság titkát ünnepeli, amely titok annak ellenére, hogy e szó Szentháromság nincs benne a Bibliában, lényegében benne van mind az Ó mind az Újszövetségben. De a titok csak évszázadok vitáiban csiszolódott a mai formában vallott hittétellé. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket. Milyen a mi háromságas Egyistenben való hitünk?

Kirié litánia

Mennyei Atyánk! Hittel valljuk, Te vagy a mi teremtő és gondviselő Istenünk. Uram irgalmazz nekünk.

Jézus Krisztus! Hittel valljuk, Te Isten létedre, vétkeinktől megszabadító testvérünkké lettél. Krisztus kegyelmezz!

Szentlélek Isten! Hittel valljuk, Te Megváltónk tanítására emlékeztető, megszentelő, vigasztaló Istenünk vagy. Uram irgalmazz!

Evangélium után

Mióta az emberi szellem kibontotta szárnyait, különös vágyak költöztek szívünkbe, Egyre izmosodó értelmünkkel útnak indulunk, mert felette csábít a nagy kaland, hogy legyőzzük, megoldjuk magunkban és világban az ismeretlen x-eket. Ez indítja lábainkat a felfedező utakra, ez gyújtja be rakétáinkat, ez veti meg a különféle kutatóintézetek alapjait.

Szeretnénk bepillantani a teremtés fátyola mögé, és szeretnénk találkozni a rejtőzködő Istennel, beletekinteni az Ő világába. Költőnkkel valljuk ugyanis mi is:

Isten! Kit a bölcs lángesze fel nem ér,

Csak titkon érző lelke óhajtva sejt:

Léted világít, mint az égő

Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

Ennek ellenére, mégis próbálkozik az ember. A különféle vallások ennek az ősi, Isten világába tekinteni akaró vágynak a szülöttei.

Ezért mondták az ókorban a perzsák, hogy az Isten tűz, mert világít, fényt áraszt. A Káldok szerint csillag, mert szép. A rómaiak az emberi testnél szebbet nem tudtak elképzelni, ezért az isteneik emberek voltak. Az egyiptomiak állatok tulajdonságaiban látták megtestesülni az istenség lényegét. Mások égitestekben, a Napban, a Holdban, ismét mások virágokban, növényekben és fákban.

Az ókori, de az újkori panteisták szerint is maga a mindenség, a minden az isten.

Mi keresztények azzal büszkélkedünk, hogy emberkereső Istenünk lehajolt hozzánk és szinte félrelibbentette arca fátyolát. Jézus arcán, Jézus tanításában megmutatott önmagából annyit, amennyit emberi értelmünkkel fölfoghatunk.

Magát a tényt is, épp a ma hallott evangéliumi szakaszban. Apostolainak adott: Atya, Fiú és a Szentlélek nevében történő keresztelési parancsában.

Miként a nagy egyistenhivő vallások, úgy a keresztény vallás is vallja, hogy egyetlen Isten van. De azért felvetődik a gondolkodó hívőben is a kérdés, hogy akkor hogyan lehet az Egy hármas? Miért, és hogyan mondhatjuk, hogy Isten az Atya, Isten a Fiú és Isten a Szentlélek?

A látszólagos ellentmondások feloldása miatt, létrejöttek a nagy teológiai okfejtések, magyarázatok a platóni és arisztotelészi filozófiák segítségével. A véges emberi elme racionálisabbá akarta tenni, s világosan megfogalmazni a titkot, de végeredményben a végtelen Elme, az Isten titkát megérteni nem tudta. Viszont alázatos hittel elfogadta, és elfogadja ma is.

Ma már a teológusok, még a dogmatikusok sem, a skolasztika fogalmi rendszerével akarják közelebb hozni hozzánk e titkot, hanem az Úr Jézus szavaival. Az Ő szavai, tanítása és tettei teszik lehetővé, hogy bepillantsunk az Isten belső világába, a Szentháromság titkába.

„Az Atyához megyek, mondotta Jézus mennybemenetele előtt, és elküldöm a Vigasztalót, a Szentlelket, Aki eszetekbe juttat mindent.” Egyértelmű utalás ez a Szentlélek Isten voltára.

Saját istenvoltára utaló szavainak, se szeri, se száma. Így a legegyértelműbb mondata: „Az Atya és én egy vagyunk”.

Jézus szavai lehetővé teszik a Szentháromság titkába való bepillantást. Szavai szerint Isten a szeretet. A szeretet viszont önmagában nem képzelhető el. Isten tehát háromság, és szeretetközösség.

Jézus itt a földön is, közösségbe, szeretetközösségbe vonja apostolait, és az apostolok is szeretetközösséget formálnak a hívőkből. Az Egyház kezdettől fogva közösség.

Miként a Szentháromság szeretetközösség, és az Egyház is, úgy szeretetközösség kell, hogy legyen az egyházközség, a templomi közösség.

Keresztény hitünk nem csupán az egyes embernek szóló individualista hit. Hiszen minden szentmisében küldetést kapunk arra, hogy Isten szeretetéről tegyünk tanúságot e világban, szűkebb társadalmi és családi környezetünkben.

A mai evangéliumi szakaszban az apostoloknak adott parancs, ma nekünk szól. Nekünk, keresztényeknek tanúságot kell tenni az igazságról. A mai, nagyvárosi lét magányossá teszi az embert. Nem ismeri az összetartozást, az összefogást. Rengeteg emberrel van kapcsolatunk, még sincs sokszor közösség körülöttünk, ezért nincs nemzeti egység sem.

A mai világban, a Nyugatról jövő métely, szétrombol mindent, szétzilálja a családi közösséget is. Miért hagyjuk, hogy saját családunkban, hogy egymás mellett élő magányosak legyünk? Vagy tudunk még időt szakítani egymásra? Meg tudjuk-e hallgatni a másikat, vagy csak a saját ügyünk a fontos? Mennyire fontos nekünk a másik ember?

Szentháromság ünnepén szeretnénk megerősíteni minden jóakaratú emberrel, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetkapcsolatához hasonló szeretetkapcsolatunkat.

Ámen.

Válás 2018

Válás

A mai evangéliumban a farizeusok kérdése szakítja meg azt a sorozatot, amelyben Jézus tanítványait oktatja az ő követéséről és a helyes lelkületről.

A farizeusok kérdése a házassággal, illetve a válással kapcsolatos. Kérdésük hűen tükrözi a zsidó szabályokat: a férjnek joga van ahhoz, hogy kezdeményezze a válást. Ehhez ki kell állítani a válólevelet, amellyel elbocsátja feleségét, őt és önmagát szabad állapotúnak nyilvánítva.

A korabeli törvénymagyarázók között azonban vita lehetett arról, hogy milyen indokkal történhetett meg a feleség elbocsátása. A kialakuló beszélgetés szóhasználata elárulja, hogy a farizeusok valójában csak a kiskapukat, a kibúvókat, az engedményeket keresik, Jézus viszont Isten eredeti szándékát keresi a törvények mögött. Jézus ugyanis azt kérdezi tőlük, hogy mi volt a kérdéssel, a házassággal kapcsolatban Mózes parancsa, a farizeusok viszont rögtön a válást lehetővé tevő engedélyről, a felmentésről beszélnek.

Jézus azzal az igénnyel lép fel és törvényértelmezésében ez tükröződik, hogy helyreállítsa a teremtő Isten eredeti szándékát a házassággal kapcsolatban. Ha mindig csak azt keresem, hogy mi a megengedett, aligha fogok Isten törvényei szerint élni. Az okoskodás, az állandó méricskélés aligha visz közelebb annak megértéséhez, hogy Isten parancsai szeretetből születtek.

Szűz Mária Keresztények segítsége

SZŰZ MÁRIA, A KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.

Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepanto melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én "Mária, Rózsafüzér Királynője" ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a "Keresztények Segítsége" megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a Loretói litánia fohászai közt szerepel.

Gondolat: Mária mindig segít, minden szükségben!

Boldog Apor Vilmos

Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú

Jézus nem csak jó pásztor, hanem áldozati bárány is. Méltó, hogy minden emberi szív fölött övé legyen a hatalom, mert az életét adta értünk. Hatalmát a Szentlélek erejével választott apostolai által gyakorolja.

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák; fölkarolta a munkásifjúságot. 1941. március 2-án foglalta el a győri püspöki széket. Bátran szembeszállt az erőszakos törekvésekkel, mindent elkövetett az üldözöttekért. Vértanú halálát is az okozta 1945. április 2-án, hogy a város elfoglalása után a püspökvárba menekült asszonyok és leányok védelmére kelt. Híveiért áldozta életét 1945 nagypéntekén, mikor az erőszakoskodó szovjet-orosz katonák elől a Püspökvár pincéjébe menekült nők testi épségét védelmezve kereszt alakban halálos lövéseket. Húsvétvasárnapján, halt meg. A haldokló püspök azt kérdezte az ágyát körülállóktól: Megmenekültek? Válaszuk: Igen. Erre a püspök: "megérte, hogy életemet adom értük." Holtteste a győri székesegyház kápolnájában nyugszik. II. János Pál pápa avatta boldoggá, 1997. november 9-én.

Istenünk, hálát adunk neked, hogy szolgádat, Vilmos püspököt a vértanúság koronájával ékesítetted, és a boldogok sorába fölvetted. Közbenjárását kérve fordulunk most hozzád, hallgasd meg néped kéréseit.

1. Boldog Vilmos püspök, vértanú jó pásztorként gondozta a rábízott híveket. Add kegyelmedet Szentséges atyánknak és püspökeinknek, hogy példája nyomán a rájuk bízott szolgálatot a Te dicsőségedre és a hívek javára végezzék.

2. Boldog Vilmos vértanú, szíve melegével szerette papjait. Küldj, Urunk, ma is új papi hivatásokat Egyházadnak, a papoknak pedig add, hogy minden nehézséget leküzdve örömmel végezzék munkájukat a rábízottak lelki javára.

3. Boldog Vilmos püspök, vértanú, szeretettel hajolt le a szegényekhez. Ébreszd fel bennünk is a segítő együttérzést, szükséget szenvedő embertársaink iránt, és minden embernek add meg a tisztes megélhetést.

4. Boldog Vilmos püspök vértanú bátran szembeszállt az igazságtalansággal és védelmezte a védteleneket. Kérünk téged, hogy szűnjön meg az igazságtalanság minden formája nálunk és az egész világon és add, hogy az emberek testvéri szeretetben éljenek.

5. Boldog Vilmos püspök vérét ontotta a tisztaság erényének védelmében. Lelkesítsd ifjúságunkat a szent és magasztos eszmék iránt, családjainkat pedig tartsd meg hűségben és szeretetben.

6. Boldog Vilmos püspök, vértanú ellenségeiért és gyilkosaiért is imádkozott. Adj, Urunk, Egyházadnak mindenütt a világon szabadságot, hogy akadálytalanul szolgálhassa az emberiség üdvösségét.

7. Boldog Vilmos püspök szerette "szegény, megtévesztett népünket" és hazánkat. Vele együtt könyörgünk hozzád, adj népünknek egyetértést, világos látást, erkölcsi tartást és őseink hitében való állhatatosságot.

8. Boldog Vilmos püspök, vértanú közbenjárására add, hogy magyar testvéreink szerte a világon szabadon gyakorolhassák jogaikat mint keresztények és magyarok.

Urunk, Istenünk, Vilmos püspök megdicsőített téged életével és vértanúhalálával. Add, hogy közbenjárására mindig hűek maradjunk hozzád és Egyházadhoz, és példáját követve földi életünk után mi is eljuthassunk hozzád. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.

Szent Rita

Szent Rita

Ünnepe: május 22

Az Atya szeret minket. Ez a kinyilatkoztatás megszünteti az ember és az Isten közti távolságot. Jézus az az Isten, aki eljön, hogy tanúságot tegyen az Atya szeretetéről, és minket a szeretetre hívjon. Jézus az az ember, aki megmutatja nekünk, hogyan kell helyesen szeretnünk az Atyát.

SZENT RITA Olaszországban, az umbriai kis hegyi faluban Rocca Porenában született 1380-ban. Szülei jómódú, tekintélyes emberek voltak. Gyermeküket taníttatni akarták, de a kisgyermek Rita másra vágyott. Az evangélium alapján a szegényebb életet kívánta, fontos volt számára az imádság és a szeretet különböző gyakorlatai. Sokat imádkozott, kereste Jézus akaratát, Isten kedvét.

Mikor eladósorba került, szülei sokáig győzködték, mert egy jómódú, de heves és meggondolatlan fiatalemberhez akarták férjhez adni. Sok imával készült a házasságára, elhatározta, hogy férjét megváltoztatja. Ez a következetes szeretetével sikerült is. 18 évig éltek békében és két fiuk született. A szomszédjával egyszer aztán mégis csak Összeverekedett a férj és a verekedésben a szomszéd meggyilkolta Rita férjét. Fiai ekkor a helyi szokás szerint vérbosszút esküdtek. Rita élete legnagyobb feladatát kellett, hogy megoldja: megbocsátani férje gyilkosának és fiait is rávenni a megbocsátásra. Sikerült neki. A vérbosszú elől menekülő szomszédot ő vezette biztonságba, fiait is lecsillapította.

Rita jóságáról és szeretetéről sok legenda született, a "lehetetlen ügyek pártfogójának" nevezték el. Fiai halála után szerzetbe vonult, a cassiai Ágostonrendi apácákhoz. Mintakép volt a szeretet, fegyelem, engedelmesség területén. A szenvedéseket, amit betegsége okozott, óriási türelemmel viselte. 1457. május 22-én halt meg. (Más forrás szerint 1434-ben.) A casciai kolostor templomában van a sírja, zarándokhely. Hivatalosan 1900-ban avatták Ritát szentté.

Példája:

Sok imával készülj minden feladatodra!

Isten akarata az, hogy minden ember eljusson az üdvösségre. Jézusban nem csak újszövetséget kötött az emberrel, hanem új törvényt is adott. Ez a parancs nem megköt, hanem életet ad.

Szűz Mária az Egyház anyja

A Szentszék március 3-án tette közzé az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció arról szóló dekrétumát, amely elrendeli, hogy 2018-tól pünkösdhétfő lesz „Mária, az Egyház Anyja” ünnepe

A dekrétum rámutat Mária spirituális anyaságának jelentőségére, amely kezdetektől fogva jelen volt az egyház életében. Az Anya, aki a kereszt mellett állt (vö. Jn 19,25), elfogadta a Fiú szeretet-végrendeletét és a szeretett tanítvány személyén keresztül minden embert, mint olyan gyermeket fogadott be, akiket újjá kell teremteni az isteni életre. Mária ekkor szeretettel teljes dajkája lett az egyháznak, amelyet Krisztus, kiadva Lelkét, a kereszten hozott létre.

Krisztus ugyanakkor a szeretett tanítványban minden tanítványt kiválasztott, hogy Anyját gyermeki szeretettel fogadják be.

Ferenc pápa szerint ez az ünnep segíti keresztény életünk növekedését.

A dekrétumot nyilvánossá tevő Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa annak a reményének adott hangot, hogy ez az ünnep, amely kiterjed az egész egyházra, emlékezteti majd Krisztus minden tanítványát arra, hogy ha növekedni akarunk Isten szeretetében, akkor életünket hozzá kell kapcsolnunk a három misztériumhoz: a Kereszthez, az Oltáriszentséghez, és Szűz Máriához, a Megváltó és a megváltottak Anyjához. Ezt a három misztériumot Isten adta a világnak, hogy megtermékenyítse és megszentelje lelki életünket és elvezessen bennünket Jézus Krisztushoz.

Éljünk is e három misztériummal. Ámen

Pünkösd 2018

Pünkösdvasárnap. 2018

Bevezető

Piros Pünkösd ünnepét ünnepeljük. Átéljük lélekben azt a napot, amikor a szentlélek heves szélvész zúgása közepett, tüzes lángnyelvek alakjában leszállott az apostolokra. Látjuk a pünkösdi csodát. Látjuk az Egyház születését. Látjuk, az apostolok és tanítványaik halált megvető bátorsággal való evangélium hirdetését.

A pünkösdi csodára emlékezve, megdobban-e a mi szívünk? Kinyílik-e a Szeretet Lelkének a befogadására? És szeretetet árasztunk e mi a mi világunkba?

Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!

Kirié litánia

Jézus Krisztus! Az Általad elküldött Igazság Lelke indítására és sugalmazásával íródott a Szentírás. Ő késztessen bennünket a gyakoribb olvasására. Uram irgalmazz

Jézus Krisztus! Egyházunkat a Szentlélek vezeti mindenkor az Igazság és szeretet útján! Krisztus kegyelmezz!

Jézus Krisztus! Az Általad elküldött Vigasztaló egykor az apostolokra szállott le. Most csendben működik a hívők lelkében, különösen azokéban, akik az áldozati asztalról Krisztus testét magukhoz veszik. Krisztus kegyelmezz!

Evangélium után

Az első olvasmányban a Szentlélek apostolokra történt kiáradásáról hallottunk. Hallottuk az első pünkösd eseményeit, hallottuk azt, hogy Péter apostol beszédét mindenki a maga nyelvén hallotta.

A pünkösd az Egyház születésnapja. ettől kezdve az apostolok és tanítványaik halált megvető bátorsággal hirdetik az evangéliumot minden nemzetnek, előállnak vele akár alkalmas, akár alkalmatlan. Ez a pünkösdi csoda, amit egy nem keresztény gondolkodó nem túl finoman úgy fejezett ki, hogy tizenkét koszos halászember elindít egy új vallást, ami meghódítja a világot.

Az a tizenkét ember, akik tegnap még félelmükben bezárkóztak, ma kiállnak a világ elé és hirdetik Krisztus feltámadását, s azt, hogy ő az Isten Fia. Nem az apostolok teszik ezt, hanem a bennük lakozó Szentlélek

Csodálattal nézzük ezt a maroknyi pünkösdi csapatot. Milyen kevesen vannak, és mégis ki mernek állni az egész világ elé, hirdetni azt, aki nemrég halt meg a keresztfán… Ki mernek állni, mert az Isten Lelke van velük!

Ez az első Pünkösd, az Egyház születésnapja. Ekkor lépett a világ színpadára az Egyház.

Mi is az Egyház? Az Egyház Isten népe, a továbbélő Krisztus. Látható társaság is. Az Egyház nemcsak a pápa, nemcsak a püspökök, nemcsak a papok, hanem a hívők százmilliói alkotják azt. Kicsiny mustármagból nőtt hatalmas fává. Ma több mint egymilliárd ember vallja magát Egyházhoz tartozónak.

Az Egyház a történelem folyamán ott állt a népek és nemzetek bölcsőjénél és reggeli áldását adta rájuk. De ott állt sok nemzet koporsójánál is és esti áldással búcsúzott tőlük. Ám ő megmarad a világ végéig. Örökérvényű a krisztusi ígéret: "A pokol kapui sem vesznek erőt rajta soha!"

Oh - mennyi ember, filozófus, ideológiai rendszer próbálta már megsemmisíteni az egyházat, de talán sohasem annyian, mint napjainkban. A napokban olvastam az emberek kereskedésével foglalkozó nagyvezér szavait. Az erkölcs és tisztesség értéktelen és értelmetlen szlogenek. ma már senkit nem érdekel az erkölcs! Ma a pénz dominál! Azonban az Írás szavai szerint: "Meghaltak mind, akik az életére törtek." És bátran kijelenthetjük, hogy meg fognak halni azok is, akik ma és ezután fognak az életére törni. A kereszténységet betelepítéssel megsemmisíteni akarók is. Meghalnak ők is.

Mi a katolikus egyház titka?

A pénz és a vagyon? A nagy egyházi vagyonok szerte e világon megszűntek, de megmaradt az Egyház.

Titka talán közjogi szerepe a társadalomban?

Valamikor a királyi tanácsban, később a törvényhozásban nagy szerepük volt a főpapoknak, s közjogi méltóság illette meg őket. Ez is megszűnt: de megmaradt az Egyház.

Titka talán a kultúra ápolása?

A tudományok művelése, az iskolák, az egyetemek felállítása, a művészet ápolása, a beteggondozás, a szegényügy? A középkorban mind-mind az Egyház feladata volt. Mennyi fehér lap lenne a kultúra történetében az Egyház nélkül! A festészetet, a szobrászatot, az építészetet, a zenét mind az Egyház ihlette évszázadokon át. Ezeknek a jó része kiesett, vagy kivették az Egyház kezéből, de megmaradt az Anyaszentegyház, és ma már újból igényli a világ a felsorolt tevékenységeit, az oktató, nevelő, betegápoló, karitatív tevékenységét.

Mi hát az Egyház titka?

Az Egyház titka: a benne élő Szentlélek. Ez vezeti, irányítja, őrzi és erősíti, s jelöli ki számára az újabb és újabb feladatokat.

Mint mindig, úgy ma is divatos dolog az Egyházat kritizálni. Elöljár ebben az ateista, balliberális médium, amely az Isten imádása helyett, a pénz imádására készteti az embereket, Azt sulykolják az emberek tudatába, hogy elöregedett az Egyház. A sír felé ballag

Igaz, az Egyház már idős! Kétezer éves! Azért mégis mindig fiatal marad! A Szentlélek tüzében született az Egyház! Azóta viszi magával, viszi a tüzet, s ez a tűz soha, de soha el nem alszik! Ez a tűz ma is ég, ma is magasan lobog!

Valahányszor sikerül a gyűlölködés lángját kioltani az emberi szívekből, s helyette a szeretet lángját meggyújtani, a Szentlélek működik ebben a világban.

Valahányszor karitatív, szociális tevékenységet fejtenek ki a krisztushívők, a Szentlélek működik általuk e világban, folytatódik az első Pünkösd, megújul a Föld felszíne.

A Pünkösd állandó az Egyházban! "A Szentlélek veletek marad és bennetek lesz," hangzik felénk Krisztus ígérete.

A bennünk lakó Szentlélek bátorítson és lelkesítsen a vele való közreműködésre. Hogy általunk újíthassa meg a Földet, benne megújulni vágyó hazánkat.

Ámen

Cantalicei Szent Félix kapucinus

Cantalicei Szent Félix kapucinus testvér

Fiatal korában juhász volt. 28 éves korában lépett a kapucinusok közé. Hamarosan Rómába küldték, ahol 40 évig volt alamizsnagyűjtő, s ebben a minőségében kitűnt jámborságával, önmegtartóztatásával. Legtöbbször kenyéren és vízen böjtölt, átlag két órát aludt.

Vidámságával, mélységes evangéliumi bölcsességével valóságos apostola lett Rómának. "Én vagyok a kapucinusok szamara" - szokta mondani. "Deo gratias testvér"-nek is nevezték, mert így köszönte meg az adományokat.

Néri Szent Fülöppel jó barátságban volt. A zsolozsma napi útmutatója szerint 1587-ben, "pünkösd másnapján, a Szűzanya hívására örömmel hagyta el a számkivetés földjét, hogy a mennyei hazába költözzék." Teste épségben megmaradt.

Jézus tanítványaiért imádkozik

Jézus tanítványaiért imádkozik

A mennyei Atyához intézett főpapi imájának következő részében Jézus tanítványaiért fohászkodik. A tanítványoknak tudniuk kell, hogy a Jézussal való egységben és az egymással való egységben tapasztalják meg az Atya szeretetét.

Az apostolok és az apostoli lelkületű Egyház felelőssége abban áll, hogy a Jézustól kapott tanítást megőrizzék és továbbadják.

Mit jelent tehát az egység, amiről Jézus beszél? Kár volna azt leszűkíteni csupán szervezeti egységre, amely külső jele a Krisztushoz tartozásunknak. Az egység ugyanis a tanítás tartalmára is vonatkozik, hitünk igazságaira. Jézus átadja nekünk a tanítását, amelyen nem szabad változtatnunk. A tanítás és a hit egységének hordozója és védelmezője tehát kezdetben az apostoli testület, majd a későbbiekben az Egyház. Az egység megőrzése és a tanító tevékenység nem lesz könnyű az Egyház számára, hiszen minden korban szembe kell néznie a világ gyűlöletével, azokkal, akik nem fogadják el a krisztusi igazságot. Ismét egy olyan prófétai kijelentés ez, amely megvalósulását sokszor láthatjuk az Egyház történelme folyamán. Jézus e helyütt igazságnak nevezi a tanítást, amelyet az Atyától kapott és amelyet átadott az embereknek. Az Úr tanítása elsősorban nem útmutatás ahhoz, hogy hogyan érvényesüljünk a földi életben, hanem iránymutatás az ember számára az üdvösség útján.

Jézus imája az Atyához

Jézus imája az Atyához

Az elmúlt napokban Jézusnak az utolsó vacsorán mondott búcsúbeszédét olvastuk részletekben, amelyet tanítványaihoz intézett. Ezt követően szavai már a mennyei Atyához szólnak, hozzá imádkozik. Ez az imádság, amelyet Jézus főpapi imájának is nevezünk, csak János evangéliumában található meg. Az Úr most nem vonul félre, hogy egyedül imádkozzon, hanem övéi hallatára fohászkodik az Atyához. Szavaiból érződik, hogy küldetésének beteljesedését érzi. Az ima témája az, hogy földi küldetésével Jézus megdicsőítette az Atyát, de még hátra van egy lényeges cselekedet, amely végső dicsőséget szerez majd az Atyának.

Ugyanakkor Jézus várja, hogy az Atya is dicsőítse meg őt. Ő ugyan nem mondja ki, hogy mivel fogja őt megdicsőíteni az Atya, de mi már tudjuk, a halálból való feltámasztással. Ugyanakkor mégis utalás történik a feltámadásra, hiszen ezután Jézus azt kéri az Atyától, hogy örök életet adhasson az embereknek, azoknak, akik megismerték őt és hittek abban, hogy ő az Atya küldötte. Jézus arról beszél, hogy az Atya "minden ember fölött hatalmat adott neki", azaz küldetése egyetemes. Imája is minden emberért szól, miként önfeláldozása is minden ember számára eredményezi a megváltást.

Az ember válasza az, hogy törekszik az Atya és az ő küldötte, a Fiú megismerésére. Ez a földi életben a hit által történik, amíg halálunk és feltámadásunk után el nem jutunk arra az állapotra, hogy színről színre lássuk Istent.

H.I.S.

Mennybemenetel ünnepe 2018

Mennybemenetel ünnepe.

(Húsvét 7. vasárnap) B.

Bevezetés

A mai ünneppel, Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele ünnepével kapcsolatos gyönyörű szép sorokat idézek Jézus főpapi imájából:

Az utolsó vacsora termében, Jézus égre emelte szemét és így imádkozott: „Atyám a művet, amelyet rám bíztál, beteljesítettem.”

"Atyám, eljött az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged.”

Mondhatunk-e mi életalkonyunkkor hasonló szavakat?

Kirié Litánia

Jézus Krisztus, téged elküldött az Atya, hogy gyógyítsd a töredelmes szívűeket. Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, te eljöttél, hogy magadhoz hívd a bűnösöket. Krisztus kegyelmezz!

Jézus Krisztus, te az Atya jobbján ülsz, hogy közbenjárj értünk. Uram irgalmazz!

Evangélium után

Az Úr Jézus nem mennybemenetelekor, az Olajfák hegyén, hanem az utolsó vacsora termében, főpapi imájának elmondásával búcsúz ott el övéitől, amikor saját maga adta meg életművének értékelését. is. – Amint a bevezetőben már idéztem: "Atyám. a munkát, amelyet rám bíztál, elvégeztem" mondotta Krisztus említett főpapi imájában.

Teljesítette tehát feladatát. és ezt oly diadalmasan mondja, mint a keresztfán e szavakat: "Beteljesedett. Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.

Szent feladatot kellett teljesítenie. Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és váltságul adja életét sokakért.

Ó, de hosszú, de tövises is volt ez az út. A megtestesüléstől, a mennybemenetelig! Betlehemtől Jeruzsálemig. A Golgotától a mennybemenetel hegyéig!

Körüljárta népe földjét és jót cselekedett mindenkivel. Mint a betegek gyógyítója, mint a szegény lelkek orvosa, mint népének, és az egész emberiségnek a Messiása, Megváltója! A mennybemenetel megkoronázása Krisztus küzdelmes földi életének.

Vajon mi is így szólhatunk majd egyszer, amikor életünk alkonyához érünk: "Atyám, a művet, amit rám bíztál beteljesítettem...

Az élet, a földi élet olyan, mint egyetlen nap. Rövidebb vagy hosszabb nap. - Minden emberi életnek megvan a sajátos célja, hivatása, Istentől kitűzött életfeladata. Ezen kell állandóan fáradoznunk, dolgoznunk életünk utolsó percéig. - Es milyen boldogok leszünk, ha életünk estéjén azt mondhatjuk majd mi is:"Atyám, a munkát, amit rám bíztál, bevégeztem".

Édesapa voltam. Mindig helytálltam. Keményen dolgoztam. Hűséggel szolgáltam családomnak. A munkát bevégeztem.

Édesanya voltam. Szent feladatomnak tekintettem az anyaságot. Éjt nappallá téve dolgoztam. Gyermekeimet hitre és erkölcsre neveltem. Családomban mindenkinek mindene lettem. A munkát bevégeztem.

Gyermek voltam. Növekedtem bölcsességben Isten és emberek előtt. Megmaradtam az ezerkarú csábítás ellenére is, a te hűséges követődnek! Ha elestem, újra felkeltem.

De jaj! Arról a munkáról, melyet mennybemenetelekor bízott az Úr ránk, tanításának, evangéliumának minden népnek és nemzetnek való hirdetését, - mit mondhatunk majd a földi létből való távozásunkkor? Elvégeztük-e? Éltünk-e a nagy lehetőségekkel? Mit tettünk gyermekeink, unokáink és népünk újra-evangelizálásáért? Megtettünk-e mindent? Mondhatom-e majd azt, hogy beteljesítettem a nagy parancsból a rám jutó részt? Mintha a tények azt mutatnák, hogy nem mondhatjuk, hogy igen. De van még ezernyi újabb és újabb lehetőségünk! Csak éljünk is már a lehetőségeinkkel!

Én Téged megdicsőíttetlek a földön " - mondja az Úr Jézus a mennyel Atyának. Ez volt a feladata. Egyet keresett csupán: az Atya akaratának teljesítését. Jézus földi élete nem volt más, mint az Atya akaratának megvalósítása. A mennybeme-netelkor ezért dicsőítette meg Őt az Atya azzal a dicsőséggel, amely az övé volt a világ kezdete óta.

Gondoljuk meg, hogy minden emberi élet annyit ér, amennyit Isten és az örökkévalóság szempontjából ér. Boldog az az ember, aki életének estéjén elmondhatja: Atyám, én megdicsőíttettelek Téged. Végső fokon nem kerestem mást, mint Teremtőmnek, Istenemnek a dicsősségét. Azt, hogy "Szenteltessék meg a Te neved, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is!”

Megőriztem őket a Te nevedben, akiket nekem adtál" - mondja tovább Krisztus főpapi imájában. - Nekünk is ugyanez a feladatunk! Hűségesen meg kell őrizni azokat, akiket az Ur Isten a gondjainkra bízott. Ne feledjük! Felelősek vagyunk egymásért! Az atya, felelős gyermekeiért! Az édesanya felelős leányaiért! A nevelő felelős tanítványaiért! A vezető felelős beosztottjaiért! És mindannyian felelősek vagyunk embertársainkért. Földi és örök boldogságukért! A földiért is! Nem szabad, hogy szép lassan, finoman, észrevétlenül kioltsák belőlünk az embertestvérekkel szembeni szolidaritás érzületét!

És mindannyian felelősek vagyunk azért is, hogy új vallásalapítók, hamis próféták, báránybőrbe bújt ragadozó farkasok, külföldről pénzelt szektavezérek, el ne ragadják a védtelen nyáj, legjobbjait, fiataljainkat reménységünk zálogát.

Felelősek, hogy a jól-kép-zettek, jó pénzért cserbenhagyják azokat, akiknek verejtékes munkájából lettek azok, amik.

Legyünk hát a ránk bízott műnek a beteljesítői, az evangelizáció nagy parancs teljesítői, Isten dicsőségének hirdetői, a ránk bízottak megőrzői, és akkor a földi létből való távozásunk, mennybemenetelünk miként Krisztusé is, a megdicsőülés napja lesz majd számunkra is.

Amen

Jézus búcsú beszéde

Jézus búcsú beszéde

Jézus világosan látja, hogy búcsú beszéde, távozásáról és az azt követő időkről szóló kijelentése szomorúsággal tölti el tanítványait, ezért igyekszik őket megvigasztalni. Megérteti velük, hogy jól ismeri gondolataikat és érzéseiket, és azt is látja előre, hogy milyen nehézségekkel kell majd szembenézniük távozása után. Ismét említésre kerül a Krisztushoz tartozó hívő közösség és a hitetlen világ szembenállása, amely tulajdonképpen annak folytatása, ahogyan az Urat fogadta a világ.

Egyesek, akik korábban ellenfelei voltak, örülni fognak halálának, mert úgy vélik majd, hogy sikerült végleg megszabadulniuk a vándortanítótól, aki újításaival sok kellemetlenséget okozott nekik. Ők akkor is örülni fognak majd, amikor a hitújító halála után ügye veszni látszik.

A krisztusi tanítványok szomorkodásának oka egyrészt az Úr távozása, másrészt az őket érő támadások, üldözések. Szomorúságuk azonban nem lesz végleges, mert örömre fog fordulni. E fordulatot ahhoz hasonlítja Jézus, hogy a szülő asszony fájdalma is örömre változik. Áthatja őt az anyai öröm, amely maradandó, és amely elfeledteti a korábbi nehézségeket, fájdalmakat.

A tanítványoknak is ilyen örömben lesz részük, hiszen a Jézus halála miatti szomorúságuk után a feltámadt Úrral való találkozás öröme fogja eltölteni őket.

Ámen

Búcsúbeszéd

Búcsúbeszéd

Az evangéliumokban többször is rácsodálkozhatunk arra, hogy Jézus prófétai módon beszél, azaz olyan dolgokat tár fel tanítványainak vagy a népnek, amelynek megvalósulása a jövőben várható. Nem érdemes csodálkoznunk azon, hogy éppen az ilyen jellegű prófétai kijelentéseit értik a legkevésbé azok, akik hallják, gondoljunk csak például arra, amikor tanító útja során háromszor is beszél arról, hogy szenvednie kell, megölik, de feltámad a halálból.

A mai evangéliumban is egy ilyen kijelentés hangzik el: "Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem." Érthető, hogy e szavak értetlenséget váltanak ki a tanítványokból. E prófétai kijelentéseknek éppen az a lényege, hogy eljön majd megvalósulásuk pillanata és akkor megvilágosodik a tanítványok előtt, hogy az Úr miért is mondta ezeket korábban.

Eltávozásáról és visszajöveteléről is így beszél Jézus. Eltávozásán halálát, visszajövetelén pedig feltámadását kell értenünk. Láthatjuk, hogy az emberi gondolkodás milyen könnyen félrecsúszik, hiszen az apostolok megragadnak a "kis idő" titokzatosságán és nem figyelnek a lényegre, beletemetkeznek a távozás okozta szomorúságba és nem gondolnak a visszatéréskor rájuk váró örömre, arra a maradandó örömre, amelytől senki sem foszthatja meg őket.Az örömet meghirdető prófétai szavak a feltámadás utáni találkozásokban valósulnak meg.

H I S

Jézus búcsúzik

Jézus búcsúzik

Jézus tanításának megismerésében és megértésében új korszak kezdődik a tanítványok számára a  Szentlélek eljövetelével. A Lélek  vezeti el  őket majd a teljes igazságra - ahogyan  erről az Úr beszél az utolsó  vacsorán. Ahogyan Jézus sem magától beszél, hanem azt hirdeti, amit az Atyától hall, ugyanígy a Szentlélek is. S ahogyan Jézus sem magától jött a földre, hanem az Atya küldte őt, hogy megváltsa az embereket, ugyanúgy a Szentlelket  is a mennyei  Atya  küldi, hogy  az  idők  végéig az  Egyházzal  maradjon  és megszentelje a hívőket.

Jézus  és a Szentlélek  küldetése tehát ily  módon szorosan összekapcsolódik. Krisztus az  igazságot hirdeti  nekünk, a  Szentlélek pedig  annak  teljes megértésében segít minket.  Az igazság megismerésekor  az a szándék  vezet bennünket, hogy eljussunk a Krisztusban való hitre, aki maga az Igazság. A teljes igazság  megismerése  és  a hit  átalakítja  életünket.  Többé  már élhetünk a bűnben, hanem Krisztus  igazságából merítve az igazság  tetteit kell cselekednünk.

Jézus távozása

Jézus távozása

A Szentlélek megígérése után Jézus beszédének hangulata ismét a búcsúzás felé hajlik. Jézus tudja, hogy nem maradhat személyesen itt ebben a világban. Az Atyától jött el, az ő küldötteként tevékenykedett, tehát földi küldetése azzal fog befejeződni, lezárulni, hogy visszatér az Atyához.

Az elmenetelében, távozásában nem azt kell látnunk, hogy nincs többé köztünk személyesen, hanem azt, hogy hazatért, visszatért a mennyei Atyához. A tanítványok még nem értik egészen, hogy mire gondol, amikor elmenetelről beszél, de nem is kérdezik őt erről. Ők inkább átengedik magukat a távozás miatti pillanatnyi szomorúságnak és nem gondolnak a távolabbi jövőre.

Jézus azzal magyarázza távozásának szükségességét, hogy addig nem jöhet el a világba a Szentlélek, nem erősítheti, nem vigasztalhatja tanítványait. Amikor Jézus távozására és a Szentlélek eljövetelére gondolunk, akkor nem helycseréről van szó, mintha eddig Krisztus képviselte volna az Atyát a világban, mostantól pedig a Szentléleknek lesz ez a szerepe. Sokkal inkább az üdvösségtörténet beteljesedését kell ebben látnunk.

Krisztus eljött, véghezvitte a megváltás művét, távozása után pedig megkezdődik az Egyház ideje, a hit és a tanúságtétel korszaka, amelyben mindvégig velünk van a Szentlélek. Az Egyház tagjaiként örülnünk kell Jézus távozásának, hiszen így utat mutat nekünk az Atya felé, az örök életre.

H.I.S.

Boldog Gizella

Boldog Gizella

BOLDOG GIZELLA Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt.

Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kisérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.

Húsvét 6. Vasárnap. 2018

Bevezetés

Jézus a mai húsvét 6 vasárnapi evangéliumában barátainak mondja apostolait, azaz az őt követőket. Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni – tartja a közmondás. Cicerónak tulajdonítják az eredeti mondást. Similis similem invenit, aut facit A barátság vagy egyenlők között jön létre, vagy egyenlővé tesz. Tegyünk meg mindent azért, hogy környezetünk Krisztus igazi barátait ismerje fel bennünk.

Kirié Litánia

Jézus Krisztus, te barátaidnak mondtál minket. Add, hogy azok is legyünk mindannyian. Uram, irgalmazz!

Jézus Krisztus, add, hogy mi is min den embert barátunknak mondjunk. Krisztus, kegyelmezz!

Jézus Krisztus, add, hogy mi is minden embert úgy szeressünk, ahogyan Te szerettél minket. Uram, irgalmazz!

Evangélium után

Miután az előző vasárnapokon felolvasott evangéliumi szakaszokban hallottuk, hogy Jézus a jó Pásztor, ő az igazi Szőlőtő, a ma felolvasottban azt hallottuk, hogy ő a mi Barátunk: „Barátaimnak mondalak Benneteket”. Baráti szeretetének igaz voltára pedig e szavakkal hívja fel apostolai figyelmét: „Senkinek sincs nagyobb szeretetet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért”. Jézus életét adta értünk, s lelkünkre kötötte nagy parancsának gyakorlását és kérte: Úgy szeressük egymást, amiként Ő szeretett minket.

Ma sokszor az a benyomásunk, hogy a "szeretet" szó csak a jámbor papok és szerzetesek szó-tárába való. Tartalmatlan üres fogalommá vált. Mégis gyakran használjuk, többször is, mint bármikor is valaha. Talán túl gyakran is. Sokszor becsaptak már vele. Csalódtunk, mert hittünk a szeretetben.

A szeretet szót használták a legnagyobb érték kifejezésére, de a legnagyobb hazugságra is. Júdás-csókkal árulta el a Mesterét.

Néha valóban úgy tűnik, hogy nincs igazi szeretet a földön, és gyakorlása pedig lehetetlen. Legfeljebb arra vagyunk képesek, hogy szeretetnek álcázott kis jótéteményeinket csereberéljük. Olykor alig vagyunk képesek valakitől valamit elfogadni anélkül, hogy rögtön ne gondolnánk a viszonzásra.

A gazdasági élet lelketlen törvényei gúzsba kötik szívünket. Ma mindenért a gazdasági élet lelketlen szabályai szerint kell küzdenünk, és mindenért pénzt kell adnunk. Még lelkünk szféráira is rányomta bélyegét a könyörtelen gazdasági és materialista játékszabály. A szeretet gyakorlásából árucsere forgalom lett és ez a családi élet berkeibe is beférkőzött.

Ilyen körülmények között tétován és értelmetlenül állunk Jézus felszólítása előtt: "Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért."

A parancs nem matematika és természettudományos kutatások eredménye és következménye. Profitéhes világunkban alig tudunk vele mit kezdeni. Nem is lehet azt másképpen, csak hittel megérteni, még inkább gyakorolni. Istentől jön minden mélységével. Miután benne megláttuk és megtapasztaltuk, hogy mi a szeretet, ezt tőlünk is elvárja.

Isten előbb megmutatta Jézus Krisztusban, hogy mi az önzetlen szeretet és csak azután kívánta: "Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket". "Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg a szeretetemben".

Jézus a szeretet gyakorlásának módját is bemutatta: "Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket" - hangsúlyozta. Nála a szeretet nem csupán szó, hanem igaz cselekedet. Kereste az elveszettet és meggyógyította a betegeket. Egy asztalhoz ült a vámosokkal, a bűnösökkel és a kitaszítottakkal. Mindig a jogfosztottak és a kisemmizettek oldalára állt. Békességet hirdetett és megvetette a veszekedést. Ahol rombolt a gyűlölet és a sátáni gonoszság, ott öntudattal, de mindig szelíden és türelemmel viselkedett. Tudott tűrni, még a legnagyobb megaláztatásai, kínzásai és szenvedései közepette is. És tudott szeretni. Még életét is odaadta barátaiért, értünk emberekért.

A szeretet – Jézus példaadása óta nem üres szó. Létezik!

Csak nyitott, pozitív értékek iránt fogékony szemmel kell járni az életben. Egy-két életből vett jelenséget említek Ha kilépek az utcára, mennyi szeretetet látok. Kebléhez szorított kisbabával buszra felszálló édesanyát. Kis unokáját büszkén sétáltató nagyapát. Óvodába, iskolába gyermekével rohanó szülőt. Évtizedeken át betegen született gyermeket ápoló szülőket. Egymást tiszta szeretettel szerető fiatalokat. Beteg, idős szülőkről gondoskodó házaspárokat. És mennyi lelkes dolgozót a kórházakban, szociális és karitatív intézményekben.

Ismétlem! Létezik a szeretet! Feladatunk: Láthatóvá kell tennünk.

A szeretet gyakorlása végett nem kell messzire mennünk. Először otthon kell el kezdenünk, a hétköznapok kis közösségeiben. Ott, ahol mindennaposak a súrlódások. Kommunikálnunk, beszélgetnünk kell egymással.

Majd távolabb. A peremhelyzetűeknél. Mint Krisztus barátainak, gondolnunk kell a szenvedélybetegekre és hajléktalanokra is, s az elő-ítéletekkel kezelt és bűnözőknek tekintett etnikumra is.

A szeretetnek át kell ölelni az egész világot, a katasztrófák, földrengések, tájfunok, ciklonok, járványok sújtotta népeket. Az üldözött keresztényeket. Az emberiségnek el kell érnie, hogy a nemzetek felett ne a globalizáció íveljen át, hanem a keresztény szeretet!

Nagy, mindannyiunk ebbéli feladata! Megismétlem a beszéd elején idézett mondást: Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni. Tegyünk meg mindent azért, hogy felismerje a világ, hogy mi valóban Jézus barátai vagyunk. Maradjunk meg hát az Ő szeretetében és úgy szeressük egymást, miként Ő szeretett minket.

Ámen

AZ ÉDESANYÁKÉRT IMÁDKOZZUNK!

Mennyei Atyánk! Áldd meg kérünk az édesanyákat!

Őket választottad, hogy gyermekeid a világra hozzák,

Te adtad szívükbe a gondoskodó és elfogadó szeretet,

Te adtad lelkükbe a Hozzád vezető igaz hitet!

Áldjuk ma is őket ezer áldással és ezer hálával,

Kik a Te nevedben gyermekeidért életük adják!

Áldd meg Te is őket szent kegyelmeddel,

Gyermekeikért aggódó szerető lélekkel!

Amen.

Jézus barátai

Jézus barátai

Ezekben a napokban Jézusnak az utolsó vacsorán mondott beszédét olvassuk részletekben, az evangéliumban. A mai részben Jézus a szeretet kötelezettségére hívja fel figyelmünket. Az nem jelent újdonságot, hogy szeretettel kell embertestvéreink felé fordulni, az viszont már újdonság, hogy ennek példája az Úr szeretete.

Jézus ezt mondja ugyanis: "Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!" E kijelentés után kifejti, hogy ő hogyan szeret minket. Úgy tekint ránk, mint barátra. Bár Isten és az ember kapcsolatára helyénvalóbb volna alkalmazni az Úr és a szolga viszonyát, Jézus mégsem ezt teszi, barátjának nevezi azokat, akik törvényei szerint élnek.

A szeretetkapcsolat kezdeményezője Jézus, az ő szeretete mindig megelőzi a miénket. Nekünk ajándékozza szeretetét, hogy ezt viszonozzuk és adjuk mi is tovább másoknak.

A szeretet gyakorlásáért nem csak az örök életben kapunk jutalmat Istentől, hanem már a földi életben is érezhetjük a természetfeletti jutalmat, azaz Isten odafigyel kéréseinkre és meghallgatja azokat, ha Jézus nevében terjesztjük elé.

János evangélista itt feltárja a megváltás egyik gyümölcsét: Jézus azonosul velünk emberekkel, ezért az Atya, elfogadja mindazok kérését, akik Jézussal egyesülve fordulnak hozzá. Jézus önfeláldozó szeretetét egyetlen ember sem tudja felülmúlni, de nincs is erre szükség. Elég, ha példája szerint önmagunkat ajándékozzuk a másik embernek, önzetlenül, szeretetből.