2018. március 13., kedd

Nincs emberem


„Uram, nincs emberem…” (János 5,1–15)
A harmincnyolc éve beteggel együtt mi is átéljük, hogy „NINCS EMBERÜNK”
A mai Ige azonban azt hirdeti, hogy „van emberünk”. Isten ugyanis Jézus Krisztusban emberré lett. Ez az evangélium, a Biblia központi üzenete, amely köré minden rendeződik, mint vasreszelék a mágnes köré.
Tehát van emberünk, ebből következően van megoldás. Az egyetlen élő Isten azért lett emberré Jézus Krisztusban, hogy megoldást adjon az ember nyomorúságára. A megoldás több mint a testi gyógyulás. A megoldás az örök élet, az üdvösség, az Isten eredetei rendje, amelybe visszahelyezi az emberi életet, és amely által feltisztul, megbékül, meggyógyul, és rendeződik a jelen. Ez a „megoldás” persze lehet testi gyógyulás is, ha Isten úgy akarja, de annál mindig több; – akkor is a mienk, ha nincs testi gyógyulás.
Tehát van emberünk, van megoldás, s ennek áldott következménye, hogy ebben a világban mi is egymás emberei legyünk, ne pedig egymás farkasai, vagyis figyeljünk sokkal jobban oda egymásra.