PONGRÁCZ SZENT ISTVÁN 1582-ben született
Alvincen ősi erdélyi nemesi családból. Jezsuittáknál tanult Kolozsváron, majd
1602-ben szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is jezsuita lett. Ausztriában,
majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Homonnára küldték hitszónoknak,
majd Sárosra került a súlyosan beteg Péchy Zsigmond lelkének ápolására. Innen a
protestáns hadak előrenyomulásának hírére Kassára sietett az ottani katolikusok
bátorítására. Kassán társa volt Kőrösi Márk és Grodecz Menyhért.
Bethlen Gábor és Rákóczi György református
hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe
vették. Mivel nem voltak hajlandók áttérni, pénzt sem lehetett tőlük
kicsikarni, Bay Zsigmond kapitány emberei borzalmasan megkínozták,
megcsonkították őket, majd a szennygödörbe dobták a haldoklókat.stván atyát
leütötték, majd mezitelenül a ház gerendájára kötötték. Testét karddal
vagdosták, fáklyával sütögették. Még egy napig volt életben a szennygödörben,
sőt beszélni is tudott néhány szót a kápolna gondozójával, Eperjessy Istvánnal.
Egész nap hallható volt megtört sóhajtozásuk. Csak néhány nap mulva kerültek ki
a gödörből a holttestek.
1620-ban kerültek maradványaik méltó
helyre, az alsósebesi templomba, majd a hertneki várba. 1635-ben ólomkoporsóba
zárva Nagyszombatba szállították az ereklyéket, és mindmáig az akkor még
klarissza, de 1784-től orsolyita templomban vannak eltemetve. Szent X. Piusz
pápa 1905-ben avatta boldoggá őket, majd II. János Pál pápa 1997-ben szentté
avatta hármójukat.
KŐRÖSY SZENT MÁRK 1588-ban született a
horvátországi Kőrösön. Bécsben, Grácban és Rómában tanult. A nagyszombati
papnevelde rektora volt, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes és
széplaki apát volt. A gazdálkodás sok feladata nem elégítette ki, szeretett
volna visszakerülni a lélekmentő munkához.
A protestáns hadak betörésének hírére
Kassára ment a katolikus hit védelmére, Pongrácz István és Grodecz Menyhért
jezsuiták segítésére. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619.
szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel nem
voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.
Kőrösy atyát kezénél fogva mezitelenül a
ház gerendájára kötötték, testét égő fáklyával sütögették és bárdokkal
hasogatták. Az elképzelhetetlen kínokat panasszó nélkül viselte el a kanonok,
egyre csak Jézus és Mária nevét hajtogatta. A kínzást megelégelve, a hóhérok
"szánalomból" egyetlen vágással lefejezték a hős vértanút, testét a
szennygödörbe vetették.
GRODECZ MENYHÉRT 1584-ben született
Lengyelországban, a sziléziai Teschenben. A bécsi jezsuitáknál tanult, majd
1603-ban brűnben a jezsuita rendbe lépett. Prágában az ottani árvaház lelkésze
lett. Több nyelven beszélt. A harmincéves háborúban, 1618-bana kassai helyörség
tábori lelkésze volt, a katonák szelídsége és jóindulata miatt nagyon
szerették. Nagy hatása volt a szláv és német nyelvű legénységre.
Kassára kerülve Pongrácz Istvánt majd
Kőrösi Márkot kapta segítőül. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi
1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármójukat őrizetbe vették. Mivel
nem voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.
Őt is mezitelenül a ház gerendájára
kötötték, testét késekkel össze-vissza szúrkálták, majd kardokkal és bárdokkal
vagdosták, fáklyákkal sütögették. Végül a szennygödörbe dobták a haldoklót.
István atyával még egy napig szenvedtek magukra hagyva, egész nap hallható volt
megtört sóhajtozásuk. Csak néhány nap múlva temették el őket.