SZENT ÁGOSTON az Észak-Afrikai Tagastéban
született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja azonban, Mónika már
keresztény.
Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs
terén is. Nagy becsvágy élt benne, sírni tudott, ha valaki föléje kerekedett. A
játék kedvéért szívesen elhanyagolta a kötelességeit, és sok kisértése volt a
hazudozásra. Jó nevű iskolákat is látogatott, de időnként garázda fiatalok
társaságában is forgolódott. 371-ben szónoki és jogi tanulmányokat folytatott
Karthágóban. Anyja vallásosságát ekkor dajkamesének tartotta. Kicsapongó bűnös
életet élt.. Ekkoriban született egy ismeretlen lánytól fia Adeodatusz.
Tanulmányozta az ókori klasszikusok
műveit, kereste a választ az emberi lét talányaira, de sehol sem találta. Anyja
kitartó próbálkozásai, hogy megtérjen arra ösztönözte, hogy félrevezetve
anyját, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött előle. Mónika utána ment fiának,
Milánóban sem szűnt meg a megtérésre buzdítani. Ágoston azonban nem tudott
szakítani bűnös életével, sem pedig gyermeke anyjával.
Édesanyja könnyei és Milánóban Szent
Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont Ambrus szónoki tehetsége,
fellépése, műveltsége. Aztán Szent Antal életrajza nyomán találkozott a
szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. És akkor
egyszerre csak a véletlenszerűen felütött Szentírás hirtelen megtérésre
vezette.
Megkeresztelkedett 387. április 25-én,
húsvét éjszakáján, majd hazájába visszatérve aszketikus életet élt.
391-ben pap lett, majd 395-ben Hippo
püspöke. Szavaival és írásaival az igaz hit védelmezője volt. Hívei példaképe
lett, besszedéivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és
az igaz hitet bölcsen világította meg.
430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban,
járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét
Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Páviában van, az
egykori longobárd fővárosban. Ide Luitprand Longobárd király hozatta 740 körül.
A kései századok a "kegyelem doktora" címet adományozták neki.