Christoph Schönborn bíboros gondolatai 2017. április 9.
Virágvasárnapra (Mt 21, 1-11)
Micsoda ellentét! Majdnem naponta kapunk híreket Moszulból,
a szenvedésektől megpróbált Irak második legnagyobb városából. 2014-en
foglalták el a Daesh csapatai. Létrehozták ott a terrorra épített uralmukat.
Sokan elmenekültek, mindenek előtt keresztények, akiknek kétezer éve ott volt a
hazájuk. Közben tombol a felszabadító háború. A város nagy részét sikerült
vissza foglalni. Ám a Daesh terrorja még erősen tartja magát az óvárosban, és
sok áldozat lesz még, amíg a város végleg felszabadul. Sok keresztény azt
reméli, hogy visszatérhet ősi
szülővárosába.
Micsoda ellentét! Jézus nem páncéllal és nehézfegyverzettel
jön Jeruzsálembe. Jeruzsálemet megnyerni akarja, és nem elfoglalni. Fel akarja
szabadítani, de nem erőszakkal. Az ő bevonulása a városba nem véres ütközet sok
halálos áldozattal. Csupán egy halott van, és ez ő maga. Mert nem úgy jött,
mint akinek politikai hatalma van, mint egy katonai győztes, hogy uralkodjék,
hanem azért, hogy életét Jeruzsálemért adja, a népéért és minden emberért.
Mit mondhat Virágvasárnap egy erőszakkal és terrorral
terhelt világnak? Minden évben pálmaágak avagy barka megáldásával ülik meg az
ünnepet. Közkedvelt a körmenet a pálmaágakkal. Ez nem tiltakozó menet, nem
hangos demonstráció. Azt mutatja meg, hogy miképp akar Jézus ma is eljönni
hozzánk. Jézus egy teherhordó állatot kér kölcsön, hogy bevonuljon
Jeruzsálembe. Nem lóról van szó, ami harci lovasságra emlékeztetne, hanem egy
szamárról a csikajával. Mindenki érti ezt a jelet. A Bibliában ugyanis az áll,
hogy a béke megígért királya nem lóháton érkezik, hanem "szelíd ő, s
szamárháton ül".
Jézus szerénysége lelkesedést vált ki. Mennyire más az ő
magatartása, mint a római megszállóké vagy az ország nagyjaié! Sokan érzik,
hogy Jézus egy másmilyen király, mint azon uralkodók, akiket egyébként
megtapasztalnak. Jézushoz kiáltják "hozsannájukat". Ez tulajdonképpen egy könyörgő felkiáltás,
mert szó szerint azt jelenti, hogy " kérlek, segíts"! A Jézust éltető
tömeg száján reménytelien hangzik: "Hozsanna Dávid Fiának!" Jézus,
hozz segítséget! Jézus, a nagy királynak, Dávidnak utóda fog békét hozni. Isten
küldötteként érkezik. Ő a segítség, aki a magasságból jő, magától az Istentől:
"Hozsanna a magasságban!"
Ma a templomban a körmenet után Jézus szenvedéstörténetét
olvassuk fel vagy énekeljük el. Hogy egyeztethető ez össze a Virágvasárnap
örvendező légkörével? Mert Jézus éppen ezért jött Jeruzsálembe. Tudta, hogy mi
vár rá, és azt akarta, hogy ez megbízatásának célja, életének értelme legyen. A
tömeg, ami őt lelkesen kísérte a városba, ezt nem tudta. A béke egy erős
királyát kívánta, és bizonnyal nem egy kigúnyolt és megfeszített embert. Mi,
akik ma Virágvasárnapot ünnepeljük, tudjuk, mi volt a dolog kimenetele. Tudjuk,
hogy a hangos "Hozsannát" néhány nappal később a még hangosabb
"feszítsd meg őt" követi. De azt is tudjuk, hogy e hét végén a Húsvét
vasárnap lesz: Jézus győzelme a halálon, az ő feltámadása!
Ma veszi kezdetét a Nagyhét, ami a Húsvéttal végződik. Mily
nagyon kívánjuk a szörnyen szenvedő moszuli embereknek, hogy szenvedésük útja
számukra is majd egy örömteli Húsvétban végződjék!
