Az
elveszett juh
Az Úr Jézus az evangélium szerint a
farizeusokhoz és írástudókhoz szól, akik elítélik Jézus vámszedőkkel és
bűnösökkel való érintkezését. Izraelben ugyanis nem volt szabad érintkezni
velük, mert ha érintkeznek velük, beszennyezik magukat, és ők is bűnösökké
válnak.
Az első, amit észreveszünk az, hogy az Úr
Jézus „elveszett” juhról beszél. „elveszettnek lenni” sokkal komolyabb, mint
„eltévedtnek lenni”. Aki elveszett, arról lemondanak. Mit keresnek ezek Jézus
közelében? Mondják a farizeusok, hiszen le vannak írva! Értéktelen emberek.
De Jézus szemében nem! Hiszen Ő azért
jött, hogy az elveszettet megkeresse? Azért eszik velük, hogy megmutassa, ők
nincsenek leírva.
A pásztort állandóan fenyegeti az a
veszély, hogy elveszíti egyik vagy másik juhát. Ezért a pásztor egyik feladata,
hogy az elveszettet megkeresse.
Ezért a pásztor nagyon örül, amikor az
elveszett juhot megtalálja. Ez Jézus örömére utal, mivel az „elveszettek”, a
vámszedők és bűnösök, készek hallgatni Őt. De nagy az öröm a mennyben is még
egyetlen elveszett megtalálásán, egyetlen egy megtérő bűnösön is.
Ma is! De a pásztor ma nem kilencvenkilenc
igazat hagy ott, hogy megkeresse az elveszettet, hanem „egyet”, hogy megkeresse
a hosszú, s ma is ható üldöztetés alatt elveszettet, elveszetteket. És a
lelkipásztor ma is örül, ha egyetlen egy elveszettet is visszahoz a közösségbe.
És az angyalok is az égben. És mi?
