Amikor ezt a jézusi tanítást halljuk,
idegenkedés fog el bennünket. Pedig a jézusi mondatokban sok alapvető igazság
van. Isten az embert férfiúvá és nővé teremtette, s ezzel a földi boldogság
legtökéletesebb forrását nyitotta meg, hiszen ebből származik a szerelem, a
házasság, a gyermekáldás, a család és az otthon ajándéka is. Ezek védelmében
emel szót Jézus, amikor a régi törvénynél is keményebben a bűn csírájára mutat,
amely képes megfertőzni, megrontani a férfi és a nő viszonyát, és átok
forrásává tenni.
Izráelnek nagy kísértése volt, hogy a nőt
a férfi érzéki vágya kiszolgáltatott tárgyának tartotta. Ezért szól itt Jézus
egyoldalúan a férfiról.
A tanítás, amit Jézus mond, radikális: a
bűn elleni harc csak akkor eredményes, ha a bűnre vivő életfunkcióinkat
megfegyelmezzük.
Ezek után természetes, hogy Jézus nem
veszi könnyen a házasélet válságának kérdését sem. Izráelben a férfi az 5Mózes
24:1 és következők alapján általában válólevél kiadásával feljogosítva érezte
magát a házasság önkényes felbontására, és az elbocsátott nőt szabadnak
tartotta újabb házassági kapcsolat felvételére. Jézus nem kárhoztatja Mózest az
emberi gyöngeség miatt adott engedményért, nem is hatálytalanítja ezt a törvényt.
A házasság – mondja – a paráznaság miatt a valóságban akkor is felbomlik, ha
semmilyen jogi intézkedés nem történik, de a két test eggyéválása
megváltoztathatatlanul fennáll. Így az a férfi, aki elbocsátja feleségét,
házasságtörővé teszi az asszonyt, és aki elbocsátott asszonyt vesz el,
házasságtörést követ el. Ezek közt a határok közt szabályozta a házasság
kérdéseit az Egyház a legutóbbi püspöki szinóduson.
Imádkozzunk az újraházasodottakért,
helyzetük hunánus meg problémájának a megoldásáért.
Ámen