A
régi és az új törvény
A mai evangéliumban Jézus pontosan megfogalmazza
a régi törvény hiányosságát, amikor a látszatvallásosságról beszél.
Tanítványaitól többet vár, mint a régi, ószövetségi törvény betű szerinti
megtartását. Azt szeretné, ha megértenénk parancsának lényegét, amely minden elemében
az Istenhez kapcsol minket és elindít a felebaráti szeretet útján.
Ne az emberek tetszését vagy elismerését
keressük, hanem egyedül Istenét. Az Úr így fogalmaz: „Jótetteitekkel ne
hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük
jutalmat.” E szavak összecsengenek azzal, amit máskor mond: „Ha a ti igazvoltotok
nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek
országába”.
A vallásosság, a hit, a jámborság, a tisztalelkűség
összefoglalása mindez a Biblia nyelvezetében. Az Isten előtti „igaz” életforma az
ószövetségi törvények betű szerinti megtartásával félresiklott a látszat
irányába, amivel más embereket ugyan meg lehet téveszteni, de Istent nem,
hiszen ő jól ismeri az emberi szív minden gondolatát és szándékát.
Isten számára nem a szavak, hanem a cselekedetek
számítanak. A szeretetből fakadó
cselekedetek, mint a vallásosság gyümölcsei, elárulják, hogy milyen lelkület
lakik az emberben.
H.I.S.
