Legyen
mindenki szolgája
A mai evangélium első részében Jézus a
Jeruzsálemben rá váró szenvedésről és halálról beszél tanítványainak. Ez már a
harmadik alkalom útja során, hogy ezt a témát előhozza. Úgy tűnik, hogy
apostolai és tanítványai szívét nem nagyon érinti meg Mesterük várható szenvedésének
és halálának gondolata, mert ezt követően számunkra egészen furcsa jelenet
következik.
Jakab és János apostolok azzal a kéréssel állnak
elő, hogy Jézus megvalósuló uralmakor ők kerülhessenek majd a jobb és a bal
oldalára. Elképzelésük egyébként megfelel a korabeli zsidó várakozásoknak,
amely szerint a Messiás földi uralkodó lesz.
Az Úr válasza két irányba mutat: egyrészt helyteleníti
ezeket a megváltói elképzeléseket. Ő nem földi uralkodó, király vagy hadvezér
akar lenni, nem a politikai hatalmat akarja magához ragadni, hanem Istenszenvedő
szolgája, aki engedelmességével, önfeláldozásával szerzi meg az emberek számára
a megváltást.
Másrészt, ha az ő küldetése az emberek
szolgálata, akkor követőinek is készen kell állniuk ugyanerre. A versengés helyett
a szolgálat szellemét kell megtanulnia mindannak, aki Krisztus követője akar
lenni.
Lehet egy közösségben rangra vagy vezető
szerepre törekedni, de ez nagyobb felelősséget jelent a közösség tagjaiért, és
a vezető mindenkor tekintse munkáját szolgálatnak és ne hatalomgyakorlásnak!
H. I. S.