Küldetés
Jézus, aki a mennyei Atya küldötte volt,
tanítványainak ad küldetést. Megbízza őket, hogy az ő hatalmával és erejével
induljanak. Az evangéliumi részlet kapcsán ne a küldöttek feladatáról vagy szolgálatuk
módjáról elmélkedjünk, hanem a küldő szándékára irányítsuk figyelmünket.
Máté evangélista pontosan megvilágítja, hogy
mi áll Jézus cselekedetének, megbízásának hátterében: „megesett a szíve az
embereken.” Félreértenénk a kifejezés értelmét, ha csupán szánalomra, sajnálatra
gondolnánk. Valójában az emberi szükségletekre odafigyelő, az emberről
gondoskodó, az emberrel törődő, az embert üdvözíteni akaró Isten aggodalmáról
van szó, amely nem marad tehetetlen érzés, hanem konkrét cselekvést vált ki.
Itt érkezünk el a szövegrész adventi
mondanivalójához. Miért küldi el a világba a mennyei Atya a Fiút? Miért érkezik
el a világba a Megváltó, akinek jövetelére az adventi időszakban készülünk?
Mert Isten törődik velünk. Látja, hogy bűneink miatt elvesznénk, ezért
segítségünkre siet. Nem nézi sajnálkozva vergődéseinket, küzdelmeinket, hanem belép
világunkba, belép életünkbe, hogy velünk legyen.
Istent nem valahol a távoli messzeségben
kell keresnünk, hiszen egészen közel jön hozzánk. A mai napon ilyen törődéssel
figyelek valakire, s próbálok neki segíteni. Ma a figyelmes szeretet küldötte
vagyok.
Ámen
