Szent
Simon és Tádé apostolok.
Szent Simonról keveset tudunk. Szent
Lukács evangéliuma és az Apostolok Cselekedetei zélóta, azaz buzgó vagy rajongó
jelzővel illeti. Ez a mellékneve arra utalhat, hogy meghívása előtt az ismert
zsidó politikai csoportosuláshoz – a zélótákhoz – tartozott, akik erőszakos
megmozdulásoktól sem riadtak vissza a Rómától való függetlenségük
visszaszerzésében. A legenda szerint Perzsiában szenvedett vértanúságot.
Szent Júdás Tádé a tizenkét tanítvány
egyike, Jézus rokona, unokatestvére. Az áruló Júdástól való megkülönböztetésül
nevezi az evangélium Tádénak. Az evangélium szerint Mária, így Jézus közeli
rokona. Ismert két unokája. Ő a Júdás levél szerzője.
Ennyit róluk.
És valami fontosat Jézusról is.
Ezekben a napokban történt, amikor
kiválasztotta apostolait, hogy kiment a hegyre imádkozni. Az egész éjszakát
Isten imádásában töltötte. Amikor megvirradt, odahívta magához tanítványait, és
kiválasztott közülük tizenkettőt, s apostoloknak nevezte őket. – Hallottuk az
evangéliumban.
Urunk Jézus minden komoly döntését
megelőzte az imádság. Arra tanít, hogy csak akkor dönthetünk helyesen, ha
bennünk a Szentlélek működik. Időre van szükségünk, amíg átjár minket, hogy a
folytonosan a világhoz igazodó énünk ismét bekapcsolódjon az eredeti
„áramkörbe”, vagyis Isten szentháromságos élete működjék bennünk.
Azzal a gondolattal is „eljátszhatunk”,
hogy vajon a kiválasztás miatt imádkozott, vagy éppen az imádság közben értette
meg, hogy ki kell őket választania. Ha igazán jó gondolatokat szeretnénk kapni,
forduljunk Ahhoz, Akitől elleshetjük, miként kell életünk, s az Élet dolgairól
vélekednünk.
Ámen
F.F.
