Magyarok
Nagyasszonya.
A magyar honfoglalás ezredik, millennium évében, 1896-ban ajándékozta meg XIII. Leó pápa a magyar nemzetet a mai
ünneppel, Magyarok Nagyasszonya ünneppel.
Szűz Máriának, magyarok Nagyasszonyaként,
Patrona Hungariae-ként való tisztelete a kereszt-ténnyé válásunk kezdetéig
nyúlik vissza. Szent István király a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta
országunkat. A Hardwick legenda szerint így imádkozott: "Ég királynője, a
jelenvilág újjászervezője, végső könyörgésemben a szent egyházat a püspökökkel
és papokkal, az országot a néppel és az urakkal a Te oltalmadra bízom, nékik
utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom."
Az ő példáját követte a Szűzanya tiszteletében
ezer éven át történelmünk szinte valamennyi nagyja.
Nem sorolom nevüket.
Csak Prohászka Ottokártól idézek gyönyörű
szép sorokat.
"Valami sajátosan magyar kegyelet
fűzte hitvalló őseinket a Szűzanyához. Harcban álló magyar csapatokban este a
tábortüzek mellett hangosan imádkozták a harcokban edzett hős eleink imára
kulcsolt kezekkel a rózsafüzért! Zászlóinkon ott tündökölt a Bol-dogasszony
képe, és hogyha harcainkban el kellett volna vesznünk, zászlaja lett volna
szemfedőnk, s csendítésünk az Áve Mária est-harangszava."
Hogy oly sok történelmi meg-próbáltatást
átélt népünk nem pusztult el, a hívő magyar nép ma is hittel vallja, Máriának,
Nagyasszonyunknak köszönhetjük.
De, mi mai magyarok meg-köszönjük-e
Néki?
Ha nem tettük volna meg, tegyük meg, és
kérjük, legyen továbbra oltalmazó, védelmező Nagyasszonyunk.
Amen.
F.F.
