28. Évközi vasárnap.
Bevezetés
A mai, évközi
28. vasárnap evangéliumában említett gazdag ifjút érdekelte az a kérdés, ami a
mai ifjak, de bátran állíthatjuk, a mai felnőttek jórészét sem érdekli már, az,
hogy hogyan juthat el az örök életre? És bennünket foglalkoztat ez a kérdés?
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk
meg vétkeinket, hogy méltóképpen cselekedjük azt, amit Urunk Jézus az Utolsó
Vacsora Termében cselekednünk parancsolt az ő emlékezetére.
Kirie litánia
Urunk, Jézus Krisztus, Bocsásd meg, hogy oly ritkán
nézünk az Ég felé. Irgalmazz nekünk!
Urunk, Jézus Krisztus, Add, hogy a gazdagság és
szegénység problémáját a tanításod segítségével oldjuk meg. Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus Krisztus, Add, hogy lefogjuk azok kezét,
akik még az utolsó fillért is elveszik a szegénytől. Uram irgalmazz!
Evangélium után
Az
evangéliumban említett fiatalember nem tartozott a jóllakott gazdagok közé.
Fölismerte Jézusban a bőségesebb élet mesterét. Igaz, jelentős vagyonnal
rendelkezett és gond nélkül nézhetett a holnapok elé. Ám legyen bár gazdagon
terített asztal az előtte álló élet, egyszer melléje is odaáll a halál, int
neki és követnie kell.
Jézus oly
meggyőzően és vonzóan beszélt az örök életről, hogy a gazdag ifjú is áhítozott
utána. Abban nem kételkedik, hogy az örök életnek is ára van. Ezért kérdezi:
„Jó Mester! Mit tegyek, hogy az örök életet elnyerjem?"
A valami
rendkívülit váró fiatalnak adott jézusi válaszban nincs semmi rendkívüli; semmi
új a mózesi törvény ismerői előtt: "Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj
házasságot! Ne lopj! Ne csalj! Tiszteld atyádat és anyádat!"
E tanítás nem
új és mégis mindig időszerű és mindig kötelező! E parancsok mögött nem
parlamenti többségi szavazat, hanem az Úristen tekintélye, s atyai szeretete áll,
amellyel jót és boldogságot akar adni az embereknek!
Ezeket nem
lehet parlamenti határozattal hatálytalanítani. Habár erőteljes liberális kísérletek
vannak erre.
Ma már az első
és legfontosabb törvény nem a Te Uradat Istenedet imádd, és csak neki szolgálj,
hanem hogy egyedül a pénzt, az aranyborjút, a Mammont imádd!
A második sem
úgy szól, hogy szeresd felebarátodat, hanem valósítsd meg önmagadat! Légy
sikeres és gazdag! Ne törődj a melletted levő nyomorgóval, csak magaddal és
karriereddel! Saját profidat nézd csak, és ne törődj néped nyomorúságos helyzetével!
Ma már nem
tilos az ölés! Főleg, ha a magzati életről van szó, vagy eutanáziáról.
Ma már nem
érvényes a házasságtörést tiltó törvény sem. Ezt a házasságbontó okok közül ki
is vette a törvény.
A ne paráználkodjál
törvényt is felülírják. Ma azzal dicsekszenek a szabadelvű ideológiát vallók, Szentírás
mondja, ami szégyenük! A heteroszexuálisokkal egyenlővé teszik partneri
kapcsolataikat, és még melegek büszkeségi napot is rendeznek számukra. Már
hazánkban is évek óta.
Ha nagy
dolgokról van szó, akkor a ne lopj parancs sem érvényes már! Habár jólétben
élsz, annyit lophatsz a közösségéből, amennyit nem szégyellsz.
Csődöt
jelentesz, és a dolgozók bérét, s a beszállítóknak járó pénzt nem kell
kifizetni, nyomorba lehet őket dönteni. Emlékszünk még? S közülük nem egyet saját
életük kioltására késztetni.
Ma már csalás
sincs, csak ügyeskedés, a kiskapuk, joghézagok megtalálása ahhoz, hogy sajátjukévá
tegyék, vagy idegenek kezébe játsszák a nép vagyonát, hogy kihúzzák az emberek
lába alól a talajt, vagy eladják fejük fölül a tetőt.
A korrupciók
sorozatával, a tízparancsolat semmibevételével elvehetik e nemzettől még szülőföldjét,
hazáját is. Ha nem szerezzük vissza a tíz-parancs tekintélyét, és annak érvényesülését
a társadalmi és egyéni élet min-den területén, végzetes veszély fenyegeti az
egyén, de a társadalom jövőjét is. A végveszély itt van más a határainknál.
Az
evangéliumban szereplő ifjú a Törvény minden parancsát megtartotta kora ifjúságától
fogva! Micsodanevelést kaphatott ez az ifjú! És milyent kapnak a mai ifjak és
leányok a tudatformáló médiumok révén?! Sajnos ellenkezőjét annak, mint a gazdag
ifjú.
A parancsok
megtartásáért kedvelte meg az Úr Jézus őt. Adottságai oly szépek voltak, hogy
Jézus kiváló tanítványa és apostola is lehetett volna! - Ezért mondta neki Jézus:
"Valami hiányzik még belőled. Menj! Add el, amid van, oszd szét a
szegények közt és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és tarts velem!"
„Jézus eme
szavainak hallatára elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona
volt." - A gazdag ifjú nem értette meg, hogy a vallásos életnek is vannak
különböző szintjei, magaslatai. Nem elég csak egy kicsit vallásosnak lenni, egy
kicsit hinni, egy kicsit szeretni. Nem elég egy szintre eljutni és ott maradni.
Folyvást törekedni kell a tökéletesebbre.
A gazdag ifjú
elment. Jézus és tanítványai szomorúan néztek utána. Olyan valaki után, aki
elszalasztotta a nagyszerű találkozásból fakadó még nagyszerűbb lehetőséget.
Apostol lehetett volna és mégsem lett az!
Ennek láttán
jegyezte meg Jézus: "Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába!"
- Az evangélista megjegyzi: - Az apostolok meglepődtek, csodálkoztak Jézus szavain.
Vajon miért? - Mert még bennük is volt valami abból a közvéleményből, mely
szerint a gazdagság a boldogság első feltétele. Még az örökkétartónak is. A
gazdagság lehet a jónak, s lehet a rossznak a forrása. A gazdagság hozta létre
a társadalom sok-sok pozitív értékét a materiális és a szellemi világunkban.
De elég
általános törvényszerűség, hogy egyesek meggazdagodása együtt-jár - ritka
kivételektől eltekintve - mások megkárosításával, elszegényítésével. S tétlenül
nézi a Világ, hogy micsoda gátlásnélküli meggazdagodás, micsoda embertelen, s
kegyet-lenelszegényítés folyik e világban.
Amikor minden
csak a pénz imádására hangolja az embert, legyen bennünk továbbra is
szolidaritás a szegényeinkkel szemben! S legyünk készek mindig, ha nem is
szétosztani, de adni valamit vagyonunkból a szegényeinknek, főleg pedig azokból
a kincsekből, amikben nekünk hívőknek kell gazdagoknak lennünk, s amikben oly
szegény e világ, adni a rászorulóknak, hitünkből és szeretetünkből, és akkor nem
szegényebbek, hanem gazdagabbá leszünk, és a világ is, és kincsünk lesz a
mennyben és elnyerjük az örök életet.
Amen.
F.F.
