Loyola Szent Ignác

Loyolai Szent Ignác

A spanyolországi Loyolában született 1491-ben. A királyi udvarban élt és katonáskodott. 1521-ben Pampelona várának védelmében megsebesült. Számára a hosszas ágyhozkötöttség életfordulót eredményezett. 1521-ben megtért. A monserati kolostorban életgyónást végzett, azután egy Manresa melletti barlangban vezekelve írta lelkigyakorlatos könyvét. Egy szentföldi zarándoklat után kezdte meg iskoláinak végzését. 1534-ben hat társával megalapította a Jézus társaságot, amely az újkor egyik legeredményesebb rendje.

Termékeny apostoli munkát végzett mind írásaival, mind pedig tanítványainak oktatásával, akik az Egyház megújulásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Rómában halt meg 1566. július 31-én. Sírja a római Il Gesu jezsuita templomban van.

A jezsuita rend azóta is az Egyház legjelentősebb rendje az egyetemes és a magyar Egyház életében egyaránt. A rend tagjai tevékenyen részt vesznek az oktatás, a hittérítés és a lelkipásztori élet különböző területein. A világ egyik leghíresebb egyeteme, a Rómában található Gregoriana Egyetem az ő vezetésük alatt működik.

Jorge Mario Bergoglio jezsuita szerzetest. Buenos Aires bíboros érsekét 2013. március 13-án választotta meg a konklávé Szent Péter utódává, aki a Ferenc nevet vette fel. S Ő az első jezsuita a pápák között.

Nagyra értékelve Loyolai Szent Ignác életművét kövessük fiai által felénk közvetített tanítását, legfőképpen a Péter székében ülő pápa szinte mindennapos közvetlen üzenetét.

Ámen

F.F.

Tengerbe vetett háló

Tengerbe vetett háló

Az Isten országáról szóló példabeszéd-sorozat utolsó eleméhez értünk. Jézus itt egy halászhálóhoz hasonlítja az országot, amely mindenféle halat kifog a tengerből. A példázat mondanivalója összecseng a búzáról és a konkolyról mondott hasonlat üzenetével. A jók és a rosszak együtt élnek ebben a világban mindaddig, amíg Isten ítéletet nem tart.

Emberileg talán sokszor siettetnénk az ítéletet, de Isten türelmet gyakorol mindenki iránt. Várakozásának értelme az lehet, hogy igazságossága nem éri utol azonnal az embert, hanem mindenki lehetőséget kap a javulásra.

E példázat újabb oldalát mutatja meg az Isten országának, tudniillik azt, hogy mindenki meghívást kap. Tévedés volna ugyanis az Isten országát csupán a látható Egyház tagjaira leszűkíteni, hiszen az isteni működés annak keretein kívül is megtapasztalható.

Az Isten országa a személyekre, a közösségekre és az egész világra vonatkozik, s annak folyamatos megvalósulása azt jelenti, hogy az isteni törekvés, üdvözítő szándék állandóan átformálja, megújítja az embereket és a világot. Ez a törekvés felismerhető, megtapasztalható, s arra ösztönöz, hogy együttműködjünk vele.

Vajon engem átformál, megújít ez az isteni erő? Növekszik-e bennem Isten országa? Kész vagyok-e együttműködni e törekvéssel, hogy Isten országa növekedjék általam? Örömmel tölt-e el, hogy Isten jelen van az életemben?

H. I. S.

Szent Márta

Szent Márta

Márta a betániai Lázár és Mária nővére volt. Jézus szívesen látott vendégük volt. Márta áldozatos szeretettel látta vendégül az Urat és buzgó lélekkel szolgálta őt. (Jn 12,2). Amikor segítséget kért, akkor mondta az Úr e híres szavakat: "Csak egy a szükséges" - mondta neki Jézus. Ő kérte hittel testvére, Lázár feltámasztását is. S neki mondta e szavakat is Lázár feltámasztása előtt: "Én vagyok a feltámadás és az élet." Válaszul Márta hitvallóan Jézust Messiásnak, Isten Fiának nevezte. Ő a háziasszonyok védőszentje.

Nem válik kárunkra, ha háziasszonyi munkánkhoz kérjük az ő segítségét és magunk is, igyekszünk, szorgoskezű Márták lenni.

Márta hite mindannyiunk számára példa. Testvére halála felett érzett szomorúságán átvilágít a Jézusba vetett hit. Erősítsük meg mi is a feltámadásba vetett hitünket. Kérjük Istent, adja meg a rendíthetetlen hit kegyelmét.

Ámen

F.F.

A jó mag és a konkoly

A szántóföld.

A jó mag és a konkoly

Miután az Úr Jézus a sokaságot elbocsátotta, hazament. Ott a tanítványok kérték Őt, hogy magyarázza meg nekik a szántóföld konkolyáról szóló példázatot.

Figyeljünk az Úr Jézus magyarázatra!

Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, az Úr Jézus. A szántóföld a világ. Az Úr Jézus, a nagy Magvető, ebben a világban vet.

A jó mag a mennyek országának a fiai. Azok, akik az Úr Jézust elfogadják és hisznek benne. Ők a gabona, ők az „igazak”, akik a hit és megtérés jó gyümölcseit termik.

A konkoly a Sátán fiai. Őket azért veti az ördög ebben a világba, hogy ott kárt okozzanak. Ők a „nem igazak”. Megvetik az Úr Jézust, és nem hisznek benne. Megpróbálnak másokat is hitetlenné tenni. Szörnyű végük lesz mindazoknak, akik gonoszt cselekszenek.

Az aratás a világ vége, az ítélet. Amíg a világ fennáll, mindig lesz konkoly a búza között. De ha eljön a világ vége, szörnyű végük lesz.

A világ végén az aratók a hívőket is összegyűjtik és Krisztus közvetlen közelébe viszik. Ott ők, az Ő gabonája, örökre vele lehetnek! Akkor majd ők fénylenek Atyjuk országában, mint a nap.

Nem kétséges, hogy mi hívők melyik csoportba tartozunk. Cselekedjünk is mindig ennek megfelelően, hogy mindörökre Vele lehessünk.

Ámen

F.F.

Mustármag

Mustármag

Az igazságok megközelítésére gyakran használunk hasonlatokat, s modelleket. A szentbeszédekben is. Az Úr Jézus mesterien használta a hasonlatokat. Máté evangélista megjegyezte: "példabeszédek nélkül nem szólt hozzájuk!” Az Úr Jézus különösen Isten országáról szóló tanítását igyekezett szemléletes hasonlatokkal érthetővé tenni: A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, - a kovászhoz, hallottuk az imént felolvasott evangéliumi szakaszban.

Az Isten országa olyan, mint a mustármag: Tehát kicsiny, de olyan nagy életerő van benne, hogy hatalmas fává terebélyesedik, és ágai közt az ég madarai is megpihennek.

Így viselkedik, így cselekszik az Egyház is.

Elkezdődik egy icike-picike magban és fává lesz. Gondoljuk el: Jézus, aki ekkor harminchárom éves fiatalember, elkezdi hirdetni Isten országa evangéliumát. Csatlakozik hozzá tizenkét ember. Nagyon egyszerű emberek, halászok, vámszedők, kézművesek - és kétezer év múlva egy milliárd ember van az Ő nevére keresztelve.

És ez a fa ma is tovább terebélyesedik. Ágai és lombjai között ma is százmilliók pihennek meg földi vándorlásuk idején. Mi is, e szentmisén jelenlévők, akik a szent Eucharisztiával erősítjük lelkünket.

Ámen

F.F.

17. évközi vasárnap

17. évközi vasárnap

Bevezetés

A mai evangéliumi szakasz, a Jézus tanítását hallgató éhező tömeg csodás módon történő táplálását írja le. De tudjuk - e mi, hogy mi is az éhínség? Nem az étkezések előtti jó étvágy éhsége, hanem az az éhség, amely kínoz és gyötör? - Közülünk legfeljebb azok, akik már éltek a háború alatti és utáni években, vagy fogságban, lágerekben voltak és kitelepítettek. Ha nem is tapasztaltuk meg, ébresszük fel lelkünkben az éhezők iránti szolidaritásunkat, és kérdezzük meg önmagunktól; mit tudunk mi tenni értük?

Kirié litánia

Urunk Jézus! Bocsásd meg az éhezők iránti közömbösségünket. Uram, irgalmazz

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy szavaidat: Szegények mindenkor lesznek veletek, közömbösségünk igazolására értelmezzük. Krisztus kegyelmezz!

Urunk Jézus! Tudatosítsd bennünk, hogy az éhezőknek ételt, a szomjazóknak italt adni az irgalmasság testi cselekedetei. Uram irgalmazz!

Evangélium után

Az evangéliumban hallottak szerint, legelőször apostolai előtt nyilvánítja ki Jézus azt a szándékát, hogy lelkes hallgatóságát megvendégeli.

Fülöp apostol józan realizmussal elutasítja ennek lehetőségét. Tisztában van azzal, hogy igen sokba kerülne a szükséges élelmiszerek megvásárlása, és nem lenne elég az a szerény összeg, ami az ő közös kasszájukban található. Nem is szólva arról, hogy itt a pusztaságban nem is lehet élelmiszert vásárolni.

András apostol is értesült Jézus szándékáról, ezért megjegyezte: Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala, de tette hozzá, mi ez ennyi embernek?

Nem ok nélkül örökítette meg ezt a mondatot az utókor számára az evangélista.

Jézus minden bizonnyal öröm-mel tekintett arra a fiúra, aki hajlandónak mutatkozott a magával hozott szerény ennivalót Jézusnak ajándékozni.

Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!”

Megáldotta és kiosztotta.

Mikor jól laktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot”.

Összeszedték.

Ezek a mondatok kommentek nélkül is mondanak mindannyiunk-nak valamit.

Azt is látjuk, hogy Jézusnak az éhező tömeg csodás táplálásához segítőkre volt szüksége.

A mai éhező emberek megsegítésére is igazi segítőkre van szüksége a világnak.

Csak egy megváltozott gondolkodású világ tud a mai világ nyomorúságos helyzetén változtatni, hangoztatja Ferenc pápa. Július 9-én Santa Cruzban mondott tüzes beszédében arra szólította fel a beszédét hallgatókat, hogy: Mondjunk nemet a gyarmatosítás régi és új formáira!

Emberséges alternatívákat kell építeni a kirekesztő globalizációval szemben. Az egyház nem maradhat távol ettől a folyamattól az evangélium hirdetése során – fogalmazott a Szentatya. Nem könnyű meghatározni a változás tartalmát. Nincs rá a pápának sem receptje. Jézusnak sem volt. De tanításával, példájával meg-mutatta az éhségből kivezető utat.

Ferenc pápánk is. Legfontosabbnak tartja, hogy a gazdaságot a népek szolgálatába állítsák. Az emberek és a természet ne a pénz szolgálatába álljanak!

A világban elegendő erőforrás van az emberek átfogó fejlődésének biztosításához. A probléma más jellegű. Egy olyan rendszer áll fenn, amely megtagadja millióktól a legalapvetőbb gazdasági, szociális és kulturális jogokat. Ez a rendszer Jézus tervével ellenkező – nyomatékosította Ferenc pápa.

A föld és az emberi munka gyümölcseinek igazságos elosztásán munkálkodni nem puszta filantrópia, hanem erkölcsi kötelesség.

A Szentatya szerint a másik fontos feladat a népek egyesítése a béke és az igazságosság útján. Tiszteletben tartva szuverenitásukat, s saját kultúrájukat. Egyetlen hatalomnak sincs joga megvonni a népektől szuverenitásuk teljes gyakorlását. Amikor ez történik, a gyarmatosítás új formáinak megjelenését tapasztaljuk, amelyek károsan befolyásolják a béke és az igazságosság lehetőségeit.

Az új gyarmatosítás különböző arcokkal van jelen világunkban. Első helyen mint Mammon. Megszorítási intézkedések kényszerével, amelyek a dolgozók és a szegények nadrágszíját szorítják meg. Máskor a korrupció, a drogkereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem nemes álarca mögé bújva tűnik fel. Saját gondolatom: Napjainkban, mint emberkereskedelem. Embereket szállítanak más országok határához, mint nem kívánt vendégeket, akik megszállják Európát. S üres templomaikat mecsetekké alakítják.

A korunk nagy gonoszságai elleni fellépés, koordinált összefogást igényel. – mondta a Szentatya.

A média monopolizálása az új gyarmatosítás egyik legfontosabb eszköze, mert a fogyasztás és egy bizonyos kulturális uniformitás elidegenítő modelljét erőlteti az emberekre. Ez pedig ideológiai gyarmatosítás, állapítja meg a Szentatya.

Ferenc pápa így összegezte beszédét a népi mozgalmak képviselőihez Santa Cruzban: Az emberiség jövője nem pusztán a nagy vezetők, a nagyhatalmak és elitcsoportok kezében nyugszik. Alapvetően a népeken és szervezési képességeiken múlik. Ők vezethetik alázattal és meggyőződéssel a változás folyamatát.

Veletek vagyok – erősítette meg a pápa. Mondjuk együtt szívből: egyetlen család se maradjon fedél nélkül, földműves föld nélkül, dolgozó jogok nélkül, emberek szuverenitás nélkül, egyén méltóság nélkül, gyermek gyermekkor nélkül, fiatal jövő nélkül, idős méltóságteljes öregkor nélkül. Folytassátok a küzdelmet, és nagyon óvjátok a Földanyát.

Testvérek! Folytassuk a küzdelmet! Az idő sürget! Amíg időnk van, tegyük a jót! Miként a mai evangéliumi elbeszélés szerint Jézus is tette, együtt, a segítőkész jóakaratú emberekkel.

Ámen.

F.F.

Szent Kinga

Árpád-házi Szent Kinga

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született.

Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért "szemérmes Boleszlávnak nevezte el.

Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg 1292. július 24-én.

Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

Kinga, amint már említettem, az imádságban, a szegények szolgálatában tűnt ki királynéként is, szerzetesként is. Példája nyomán erősödjön imaéletünk, és keressük azt a módot, ahogy ma az igazán rászorulókat megtalálhatjuk, és őket segíthetjük.

Hívek könyörgése:

Segíts, hogy a családi élet, a házasságban való elkötelezettség vonzó legyen a mai fiatalok számára! Hogy a házasok egymás számára a Te életed és szentséged közvetítői legyenek! Hallgass meg, Urunk!

Add, hogy a partnerházasság ne csak a műveltebb társadalmi rétegekben, hanem az egészen szegények között is elképzelhető legyen! Hallgass meg, Urunk!

Ne engedd, hogy bárkinek is anyagi, politikai vagy erkölcsi kényszerből kelljen házasságot kötnie! Add, hogy a nő és a férfi örökös szeretetszövetségét egészen szabadon köthesse meg színed előtt! Hallgass meg, Urunk!

Áldd meg a házasokat, hogy a még házasság előtt állók számára vonzó példákká legyenek! Hallgass meg, Urunk!

Hogy mi se feledjük soha, hol is van a mi igazi kincsünk! Hallgass meg, Urunk!

Adj Szent Kinga első mai ünnepén minden Kinga nevű testvérünknek boldog névnapot! Hallgass meg, Urunk!

F. F.

Szent Brigitta

Szent Brigitta szerzetesnő

Szent Brigitta Svédországban született 1303-ban. Kislányként adták férjhez. Nyolc gyermeket hozott a világra, akiket nagy gonddal nevelt. Belépett Szent Ferenc Harmadik Rendjébe.

Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel.

1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt.

Rómában halt meg 1373. július 23-án.

II. János Pál pápa Európa társvédőszentjének mondta ki.

Szent Brigitta összekötötte északot déllel, Svédországot Rómával, a családi életet a szerzetesi szigorral.

Szent Brigitta az Istenkeresés útját járta. Aszkézisével, a lemondás gyakorlásával példát adott nekünk. Kövessük bűnbánattal, Isten és embertársaink iránti szeretettel.

Ámen

Hívek könyörgése:

Köszönjük, hogy Isten Fiának hitében élhetünk, aki szeret minket! Tégy minket kitartóvá a viszont-szeretetben! Hallgass meg, Urunk!

Áldunk téged a mai szenttel együtt! Add, hogy a mai nap hallott olvasmányok, a szentmise egésze, a Benned való hitünket erősítse! Hallgass meg, Urunk!

Adj minden nemzetnek tanúságtevő szenteket. Áldd meg a svédeket is: Szent Brigitta közbenjárására add meg nekik, amire igazán szükségük van! Hogy ne csak az anyagi jólétben, hanem a hitben és szeretetben is növekedjenek! Hallgass meg, Urunk!

Add, hogy életünk folyamán mindig gyümölcsöt, bő gyümölcsöt termők legyünk. Hallgass meg, Urunk!

F.F.

Mária Magdolna

Szent Mária Magdolna

Mária Magdolna alakja hálás (és sok pénzt hozó) témája a filmiparnak; művészetnek, egyáltalán az élet minden olyan területének, ahonnan kiindulva az embereket bizonytalanságban lehet tartani Jézus magánéletének tisztaságával kapcsolatban. A szent könyvekben többször és többféle módon előkerül személye. A bibliai helyből próbáljunk Mária Magdolnáról egy valósághű életképet kialakítani.

Magdalából (talán a mai Migdal-El) származott. Krisztus kísérői közé Jelen volt Jézus halálánál, és húsvét hajnalán elsőként látta meg a feltámadt Üdvözítőt. A feltámadt Jézus őt küldi tanítványaihoz: vidd nekik hírül: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez. Ő pedig hírül adta a tanítványoknak: "Láttam az Urat, s ezt mondta nekem!"

Mária Magdolna nagyon szerette Jézust. A feltámadottal való találkozása megerősítette őt a szeretetben, és arra indította, hogy elmondja a többieknek is a találkozást. Erősítsük meg mi is Jézus iránti szeretetünket, és legyünk bátor továbbadói örömhírének.

Ámen

F.F.

Brindisi Szent Lőrinc

Kedd Brindisi Szent Lőrinc

Egyháztanító

1559-ben született Brindisiben.

16 éves korában kapucinus lett. Velencében és Páduában tanult. A Szentírás iránti szeretet valóságos szenvedélyévé lett.

1582-ben szentelték pappá.

Rendjében egyre magasabb feladatokat látott el.

A papnövendékeknek teológiát tanító kiváló tanító mestere lett.

Élénk figyelemmel kísérte korának szellemi áramlatát. Gyorsan korának igen ismert Európát bejáró szónoka lett. 1610-ben Székesfehérvár visszafoglalásakor ő lelkesítette a török ellen harcoló keresztény katonákat

Irodalmi műveit és egész tudását az Egyház szolgálatába állította.

Szigorúság, bölcsesség, az Eukarisztia és Mária iránti szeretet voltak jellemző vonásai. Lisszabonban halt meg 1619-ben.

1783. május 23-án avatták boldoggá. 1881. december 8-án XIII. Leó pápa avatta szentté.

Kövessük példáját és tehetségeinkkel mi is sokféleképp legyünk Egyházunk, Hazánk és az emberek szolgálatára.

Ámen.

F.F.

Jónás próféta

Jónás prófét

A vallási vezetők „jelet” akarnak látni Jézustól.  Bibliai értelemben a „jel” olyan esemény, amely Isten működését jelzi.

Olyan cselekedetet várnak tehát tőle, amely azt igazolja, bizonyítja, hogy Jézus valóban Isten. Kérésük azért meglepő, mert ők is hallottak Jézus csodáiról és Gyógyításairól, de ez mégsem elég számukra. Látják, hogy a nép nagy számban viszi hozzá a betegeket, akik sorra meggyógyulnak, de az írástudók és farizeusok ennél is többet akarnak.

Jézus viszont nem teljesíti kérésüket, hanem az ószövetségi időkből, a zsidó nép által jól ismert, Jónás prófétáról szóló tanítómesét idézi.

E tanítómeséből két fontos mondanivaló van számunkra is.

Az egyik: Jézus ugyanúgy, mint Jónás, isteni Küldöttként megtérést hirdet. Jónás szavára Niniveiek megtértek, felhagytak bűnös életükkel annak reményében, hogy Isten megkönyörül rajtuk.

Jézus a mennyei Atya Fiaként és küldötteként szintén megtérést hirdet, de nem hallgatnak rá, legalábbis a vallási vezetők.

A tanítómese másik mondanivalója: A cethal gyomrában három napig tartózkodó és onnan élve előkerülő Jónás próféta előképe a halálból harmadnapra feltámadó Jézusnak. Feltámadása egyértelmű jele lesz annak, hogy ő valóban Isten küldötte, Isten Fia.

Isten jelenlétének jelei körülvesznek bennünket. Észrevesszük-e őket? És hiszünk-e Benne és Abban, Akit Ő küldött, Jézus Krisztusban?

Ámen

F. F.

16. évközi vasárnap

16. évközi vasárnap.

Bevezetés

A múlt vasárnap arról írt Szent Márk evangélista, hogy Krisztus missziós útra küldte apostolait. A mai evangéliumban már a "tizenkettő" visszatéréséről. Az apostolok fáradtak voltak, amikor visszatértek missziós útjukról. Prédikáltak ugyanis és betegeket gyógyítottak. Sokan jöttek hozzájuk, hogy velük beszélgessenek, tanácsot és vigasztalást kapjanak.

A Mester pihenőre, kikapcsolódásra hívja tanítványait: „Jöjjetek és pihenjetek egy kissé.” A pihenés éppúgy hozzátartozik az emberi élethez, mint a munka. A mi életünkhöz is?

Kirié litánia

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem szenteljük meg mindig az Úr napját. Uram irgalmazz!

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem tudatosítjuk magunkban, hogy nem Érted, hanem értünk, emberekért van a vasárnap. Krisztus kegyelmezz!

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem biztosítunk kellő időt szervezetünk regenerálódásához. Uram Irgalmazz!

Evangélium után

Az elmúlt vasárnapi Evangéliumban az Úr Jézus elküldte tanítványait kettesével tanító körútra.

A mai Evangélium arról számol be, hogy a tanítványok visszaérkezve elmondják tapasztalataikat. Az evangélista nem részletezi ezeket a tapasztalatokat, élményeket, csupán azt szemlélteti, hogy egyre több ember gyülekezik az Úr Jézus köré.

Röviden: a tanítványok missziós útja sikeres volt. Oly annyira sikeres, hogy az apostoloknak még evésre is alig marad idejük. Ebben a helyzetben szólítja fel Jézus a tanítványokat, hogy vele együtt vonuljanak vissza egy csendes, nyugodt helyre, ahol maguk között lehetnek, beszélgethetnek, s pihenhetnek.

A pihenés létszükséglet. Pihenés nélkül tönkremegy az ember és hiábavaló minden verejtékes munka. A szív összeszorul, meg-feszül, kienged és elernyed. Tüdőnk kitágul és összehúzódik. Elalszunk és felébredünk. Minden tevékenységünkben szükséges a pihenés. Sokszor még a jóban is szünetet kell tartanunk. Kell az üdülés! Kell a regenerálódás! Így a természet és így az evangélium! Mindkettő azt hirdeti, hogy szükségünk van a kikapcsolódásra, szükség van a pihenésre.

Ma nem győzzük a munkát Mindig többet és többet akarunk magunknak. Nem is gondolunk arra, hogy olykor-olykor pihenjünk, és főleg arra, hogy pihenésünkben legyen jelen Jézus is. Elfelejtjük a nekünk is szóló jézusi szavakat: Jertek velem és pihenjünk együtt egy kicsit.

Úgy gondoljuk, hogy nekünk éjjel-nappal dolgoznunk kell. Hétköznap és vasárnap is! Pénz kell, még pedig minél több. Mert pénz nélkül nem tudunk élni! Szombaton és vasárnap még otthon is. Kirándulásunk is csak rohanás! A szabadidő felhasználásában meg versenyben állunk ismerőseinkkel. Ki tud jobb helyen, s rangot adó helyen üdülni?

Jézussal pihenni? Erre nem is gondolunk, ezt nem is tervezzük be. Erre nincs időnk!

Amikor így gondolkodunk és cselekszünk, észre sem vesszük, hogy életünk húrját pattanásig feszítjük. Nem vesszük észre, hogy a nagy rohanásban elfelejtünk élni, tönkremegy az egészségünk, a családi élet és minden. Talán már pénzünk is van elég, de mégsem vagyunk boldogok. Több kell!

Elfelejtjük a természet rendjét, elfelejtünk Isten akarata szerint élni. Megfeledkeztünk a templom csendjéről, Istennek regeneráló erejéről. Nem fogadjuk el Jézus hívását: „jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és én, felüdítelek benneteket.” Csodálkozunk azon, hogy minden iparkodásunk ellenére sem tökéletes az üdülésünk.

Szükségünk van a hetedik munkaszüneti, pihenő napra. Ne engedjük tönkretenni vasárnapjainkat és ünnepeinket, mert rámegy egészségünk, családi életünk, s biológiailag gyengül nemzetünk. Robotokká válunk.

Kihal belőlünk minden szeretet. Még a családtagok iránti is. Meglazulnak, szétesnek a családok. Apátlanok, s anyátlanok lesznek a gyermekek. Sokan úgy gondolják, hogy Istenért van a vasárnap. Nem! Hanem az emberért! A Szentírás első lapjain olvassuk, hogy pihenő napként adta az Úristen a hetedik napot az embernek.

Aki elgondolkodik Jézus mai evangéliumi szakaszban hallott szavain, és Jézussal vonul el egy csendes helyre, az felüdül.

Benne vagyunk a nyár kellős közepén. Ez a testi és lelki pihenés ideje is. Kötelességünk tehát nemcsak a testi pihenésről, hanem a lelki pihenésről is gondoskodnunk. A fáradt idegek nehezebben regenerálódnak, mint a fáradt izmok. Szinte közhely, hogy a testmozgás: kirándulás, séták, sport; valamint a kul-túra különböző ágai: egy nyári hangverseny, tárlatok, kiállítások, nemcsak szórakoztató szerepet töltenek be, de szolgálják a lelki egészségünket is, lelki gazdagodásunkat is.

Viszont még az üdülőhelyeken is mily hangos világ veszi körül bennünket. Mindenféle harsogó zene, üres propaganda, a televíziók és rádiók műsoraiból.

Sokszor észre sem vesszük, milyen jótékony hatással van ránk a templom csendje, s nyugalma, ahol könnyen visszatalálunk önmagunkhoz, s az igazán tartalmas emberi és krisztusi élethez.

Nyaralásból visszatérő hívők nem egyszer mesélik örömmel, hogy milyen élményt jelentett nekik egy üdülőhelyi templomban hallgatott szentmise, hogy a vallási és lelki élmény is hozzájárult a lelki pihenésükhöz.

Templomainkat elárasztó turisták ellenére is minden templomban van egy csendes hely, a tabernákulum, ahová nemcsak apostolait hívta, hanem bennünket is, mai fáradt követőit is hív Jézus e szavakkal: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradtak vagytok, és én, felüdítelek benneteket”.

Jöjjünk hát hozzá! És Viennay Szent Jánossal mondjuk: „Én nézem Őt, és Ő néz engem. És ez nekem elég.”

Ámen.

F.F.

Szent Hedvig Királynő

Szent Hedvig

Bevezetés

Ma Szent Hedvig királynő ünnepe van.

Magyarországon született 1374-ben Nagy Lajos és Boszniai Erzsébet leányaként.

1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Jagelló Ulászlóval, Litvániai nagy hercegével kötött házassága eredményezte a litván herceg és nép megtérését.

Nagy gondot fordított mind saját maga, mind embertársai üdvösségére. A hit a szeretet és az alázatosság példaképe volt.

Neki köszönhető a Hittudományi Kar megalapítása és az Egyetem megújulása Krakkóban.

Erényekben és érdemekben gazdagon halt meg Krakkóban 1399-ben II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szenté Krakkóban.

Hogy méltóképpen cselekedjük azt, amit Urunk Jézus Krisztus cselekednünk parancsolt az Utolsó Vacsora  termében cselekednünk parancsolt, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Evangélium után

A farizeusok a félkezű béna meggyógyítása után nem kötnek bele Jézus tettébe, annak ellenére, hogy szombati napon gyógyította meg, hanem félrevonulnak, azon spekulálnak, hogyan szabadulhatnának meg tőle. Zavarja őket a jelenléte, no meg a jelek, amelyeket mindig hátra hagy, hiszen sokan beszélnek róla, és a tényeket letagadni nem tudják. Ők ennek ellenére nem hisznek benne.

A hittel kapcsolatos, napjainkkal észrevétel, hogy Isten jelei itt vannak a világban, csak ki kell nyitnunk szemünket, és tudnunk kell a jelekből olvasnunk. Amíg nem tesszük ezt, nyugtalanok maradunk.

Látjuk, hogy aki mással pótolja Istent, nem fog eljutni a lelki békére. Töredezett, kapkodó lesz az élete és ez remek támadási alkalom a gonosznak.

Habár a láthatatlan Isten létét nem tudjuk egzakt módon bizonyítani, de amennyi a látható dolgokból felismerhető belőle, annyi elég, hogy sokkal bölcsebb az élet folytatását hinni, mint az ellenkezőjét.

Ámen

F.F.

Szombat

„Az Emberfia ura a szombatnak is!”

Jézus tanítványai kalászt szedegettek és morzsoltak szombaton. Ez adott okot a farizeusoknak a vitára. A Talmud szerint szombaton 39 munkaféle volt megtiltva. Ezek közé tartozott az aratás és a gabona őrlése. Jézus, tanító szándékkal, szombaton gyógyít, adja vissza a látását a vaknak, a bénának a járást.

A farizeusok szemében mindezek a csodák szakítást jelentettek az ősök és az általuk kreált hagyománnyal. Jézus egyszerűen a következő kijelentéssel tisztázza a kérdést: „Az Emberfia ura a szombatnak is!” (Mt 12,85)

Jézus nem a törvény betűjét követte, hanem annak a szellemét.

Nekünk kötelességünk vasárnap templomba járni, de ha a munkahelyünk megköveteli, hogy mások szolgálatára legyünk, akkor az fontosabb. Tömérdek ilyen munkahely van. Mégis milyen előrelépést jelentenek a vasárnap megszentelésének, a családi kapcsolatok erősítésének a területén az utóbbi törvények. Nem közömbös, hogy mivel töltjük a vasárnapjainkat?

A vasárnap értünk van, hogy leálljunk a robotolással, hogy testünk-lelkünk felfrissülhessen. A kereszténynek ma is tudnia kell, hogy a legfontosabb elfoglaltsága az Úr napjának a megszentelése. És e köré kell szerveznie minden más programját.

Istennél megtaláljuk lelkünk igazi feltöltődését, újabb lendületet kapunk a következő hét kihívásaira. A vasárnap a szabadság napja, ez a szabadság csak Istentől kiindulva és Istennek szentelve lesz valódi szabadság – írta annak idején XVI. Benedek pápa.

Ámen

F. F.

Kármelhegyi Boldogasszony

Kármelhegyi Boldogasszony

A Szentírás számos helyen meg- emlékezik a Kármelhegy szépségéről, ahol Illés próféta védelmezte az Istenbe vetett hit tisztaságát (lKir 17-19). A XII. században néhány remete Berthold keresztes lovag vezetésével erre a helyre vonult el a világtól. Ebből alakult ki az Istenszülő párt- fogása alatt szemlélődő életet élő karmelita rend. Stock Szent Simon 1251. július 16-án része- sült a skapuláré látomásában. Acco eleste után a karmeliták kénytelenek voltak elhagyni ősi remeteségüket, ahová 1630-ban térhettek vissza.

Hazánkban a karmeliták férfi és női ága is működik. Híres kegyhelyük a Huba utcai templomuk. Míg fiatal voltam gyakran jártam oda. Megfürödtem a kegyhely kegyelmi fürdőjében. Diákokkal Győrben járva felkerestük a karmelita templomot, hisz sokáig itt nyugodott Boldog Apor Vilmos vértanú püspök holtteste.

Több nagy szentjük van. Avilai Nagy Szent Teréz, egyháztanító, és Lisieux-i Szent Teréz, a missziók egyik védőszentje. Kármel címmel megjelenő negyedéves folyóiratuk gazdag lelkiségi lap. Házaik egyben lelkigyakorlat végzésére is szolgálnak; az imádság és a lelki elmélyülés helyei.

Szűzanya tiszteletben elmélyülni vágyó testvérek keressük fel ezeket a helyeket.

Ámen.

F. F.