Levirátus
Isten a Szentírásban alapvető
eligazítást adott a földi életre és rést nyitott a mennyei boldogság titokfalán
is. Soha nem keverte össze a két életformát.
A földi életnek alaptörvénye a szeretet
parancsa. Ennek lényege, hogy minden ember a szeretet szolgálatára van
teremtve. Boldogítani kell azokat, akiket az Isten gondviselése rábízott. Ennek
legszembeötlőbb formája a család, ahol a házaspár egymást kell, hogy boldoggá tegye,
és ebből a boldog közösségből fakadjon az új, boldog élet, a gyermek.
A gyermek, a jövő nemzedék, egyelőre
boldogított, később szülei boldogítója, segítsége és új házasként majd a saját
családjának boldogságforrása lesz.
A család továbbvivője is a gyermek.
Isten az Ószövetségben a család fennmaradásáért hozta a levirátus törvényét,
amelyet a történetben a szaddúceusok emlegetnek. Őket viszont nem a meddőség, a
gyermektelenség kérdése foglalkoztatja, hanem a túlvilág létének a tagadása,
mert ott megoldhatatlan problémák lennének, mint például a nősülés, s a házasság.
Ott viszont, mondja Jézus, az emberek már nem nősülnek és nem házasodnak.
A mai evangéliumi szakasz, emlékeztessen
a mai házasságok szomorú állapotára, az élettársi kapcsolatokra, a válásokra. S
tegyünk meg mindent azért, hogy mindannyian szentnek tartsuk, és tegyük a házasságokat.
Ámen
F.F.
