Tizenkettő
2015. január 23.
A mai evangéliumban a tizenkét apostol
kiválasztásáról olvasunk. Jézus egy kimagasló helyre hívta meg őket. Az
apostolokat a tanítványok köréből választotta ki. Érdekes megfigyelni, hogy a
tizenkettes szám már az ószövetségben is előfordult. Izraelnek tizenkét törzse
volt, ez képezte Isten választott népét.
Jézus egyszerű embereket hívott meg
szolgálatába. Jézust nem érdekelte, hogy a kiválasztott apostoloknak mi volt a
korábbi foglalkozása, családi állapota vagy hivatala. Volt közöttük idős, volt
fiatal, volt nős, volt vámos, volt tiszta, volt áruló. A kiválasztásánál inkább
az volt a döntő, hogy ezek az emberek a jövőben képességileg kivé válhattak. Jézus
méltónak találta őket arra, hogy kiválassza és az Egyház tartóoszlopaivá tegye
őket.
Márk szerint azért választotta ki őket,
"hogy vele tartsanak és hatalmat is adott nekik."
Szent Márk a kiválasztás célját az első
félmondatban fogalmazza meg. Mivel számára most a felsorolás a fontos, a célt
csak tömören, szinte csak egy mellékesen odavetett félmondattal jelöli meg.
Jézus számára pedig pont a cél volt a fontos: "hogy vele tartsanak",
nem csak testben, hanem lélekben is. Ezért osztja szét hatalmát, képviselő lelkületét
is közöttük.
"Hatalmat is adott nekik." Mire?
Tanításra, tanítása továbbadására. És mire még? Betegek gyógyítására. Mit adott
még nekik a hatalmon felül? Kegyelmi segítségét. Aki felismerte és együtt is
működött kegyelmével, hűséges maradt. Az arány: 11:1-hez: jó.
Ma is hív tanítványokat, bennünket, hogy
a szeretet apostolaivá legyünk. Ma is adja kegyelmét. Törekedjünk a jó arányt
fenntartani, azaz együttműködni kegyelmével, hogy a hűek aránya ne legyen rosszabb,
mint 11:1.
Ámen
F.F.
