Emberhalászokká
teszlek
2015. január 12.
Jézus a Galileai tenger partján sétál,
és ekkor pillantja meg a két testvért, Simont és Andrást, akik éppen kivetik
hálójukat. Ezután felgyorsulnak az események: Jézus megszólítja és elhívja
őket.
„Jöjjetek utánam, és emberhalászokká
teszlek benneteket.” Jézus új értelmet ad életüknek, átalakítja azt. A Jézushoz
fűződő kapcsolat megváltoztatja a két férfi életét, nem halászok többé, hanem
új emberré, emberhalásszá váltak.
Ez a tény hatással van ránk is. Jézus azt
akarja, hogy a Vele való közösségben új emberré váljunk. Hívása a Vele való
kapcsolatra egyúttal azt is jelenti, hogy küld bennünket a világba! Jézus
követőinek egyik célja kezdettől fogva a benne hívő közösség növekedése volt.
Talán ez mai keresztyénségünk egyik nagy
problémája. Úgy gondoljuk, elegek vagyunk mi magunknak. Elegen vagyunk a templomban.
Miközben elegünk van a „hívő akváriumból”, nem vesszük figyelembe Jézussal élt
új életünk célját. Elfelejtjük, hogy emberhalászok vagyunk.
Megfontolandó egyik lelkiíró
elgondolkodtató gondolata: „Ha azok az emberek, akiket Jézus emberhalászoknak
szánt, nem halásznak, akkor veszekedni fognak. Ha az az energia, ami kifelé
adatott, belül kerül bevetésre, az eredmény rombolás lesz.“
A Szentírás nem tulajdonunk, hanem
követésre szóló felszólítás és elhívás reménységre. Adjuk hát tovább az
evangélium üzenetét!
Ámen
